Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, a koalíció kisebbik pártja, a Liberális Demokraták vezetője hétfői nyilatkozatában elismerte, hogy a konzervatívok ellenállásán megbukott a törvényhozás felső kamarájának, a Lordok Házának radikális reformja, amely a liberálisok politikai programjának egyik sarkalatos eleme volt.

Clegg a koalíciós szerződés megsértésével vádolta a Konzervatív Pártot, és közölte, hogy a Liberális Demokraták "a viszonosság elve alapján" a továbbiakban nem támogatják a toryk választási reformterveit, köztük a választókerületi határok átrajzolását.

Az eredeti koalíciós tervek szerint a Lordok Háza jelenleg nem választott tagságának legalább a 80 százalékát a jövőben választanák, a fennmaradó 20 százalékot egy külön e célra létrehozandó bizottság jelölné ki. A létszámot a mostani 826-ról 450-re csökkentenék, és egy-egy felsőházi tag mandátuma legfeljebb 15 évig tarthatna.

Az első választást 2015-ben, a következő alsóházi választások évében tartanák, és minden felsőházi választáson a Lordok Háza mandátumainak harmadát újítanák meg. Az anglikán egyház mint államvallás által a felsőházba delegált püspökök számát 26-ról 12-re csökkentenék. A kamarát továbbra is Lordok Házának hívnák, de a tagokat nem illetné meg automatikusan a Lord - illetve női képviselők esetén a Baroness - cím.

A felsőházi reformtervek azonban a nagyobbik kormánypárt, a Konzervatív Párt alsóházi képviselői részéről olyan mértékű ellenállásba ütköztek, hogy David Cameron miniszterelnök nemrégiben levette a napirendről a kérdést, azzal a kiegészítéssel, hogy ősszel megpróbálja "még egyszer" áthajtani az alsóházon a tervezetet.

Hétfői nyilatkozatában Clegg mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen előzmények után a Lordok Házának reformjáról szóló tervek "lassú halálra vannak ítélve" az alsóházban.

A liberálisokat képviselő miniszterelnök-helyettes közölte, hogy ebben a helyzetben "vonakodva ugyan", de kénytelen megvonni pártja támogatását a konzervatív koalíciós partner által tervezett választási törvénymódosításoktól, amelyek alapján az alsóházi képviselők létszámát a jelenlegi 650-ről 600-ra csökkentenék, és a választókerületek határait a lakosságszám alapján, "kiegyenlítési" céllal, még a 2015-ben esedékes következő választások előtt átrajzolnák.

Brit politikai kommentátorok egybehangzó értékelései szerint a választókerületi határok tervezett módosítása egyértelműen a Konzervatív Pártnak kedvezne a jelenlegi egyfordulós, kompenzációs listák nélküli brit választási rendszerben, amelyben minden induló párt választókerületenként egy-egy jelöltet állít, és a legtöbb voksot begyűjtő jelölt győz, függetlenül attól, hogy riválisai együtt esetleg több szavazatot kaptak.

A Lordok Házának reformját elvető konzervatív párti képviselők fő érve az, hogy ha a felső kamara tagjainak zömét is választanák, akkor az alsóház domináns törvényhozási szerepe gyengülne, vagyis gyakorlatilag két rivális parlamenti kamara jönne létre.