szerző:
NIZS

A muszlimokat érinthetetlennek nevező karikatúrával a címlapján megjelenő francia szatirikus hetilap főszerkesztője szerint ők nem tettek mást, mint kiálltak a szólásszabadságért. Gérard Biard a hvg.hu-nak azt mondta: nem érezne felelősséget azért, ha döntésük miatt francia érdekeltségeket támadnának meg.

A hírek, csakis a hírek – mondta a hvg.hu-nak nyilatkozva a Charlie Hebdo főszerkesztője arról, miért jelent meg szerdán a francia magazin muszlimokat gúnyoló rajzzal a címlapján. Gérard Biard sorolta: miután az Egyesült Államokban megjelent egy a muszlimokat gúnyoló film, iszlamisták amerikai nagykövetségeket támadtak meg, meggyilkoltak egy nagykövetet, tüntetéseket szerveznek világszerte.

Ez volt tehát a hét híre, és nekünk, újságíróknak az a kötelességünk, hogy ezzel foglalkozzunk, fogalmazott Biard, aki szerint megjelenésük előtt nem érkezett hozzájuk semmiféle figyelmeztetés, hogy inkább álljanak el a tervüktől. „Egyetlen telefon sem futott be rendőrségtől vagy politikusoktól. Azt viszont szerdán hallottam, hogy a miniszterelnöknek nem tetszik a lépés. De most mondja meg, normális dolog az, hogy egy országban, egy demokráciában, ahol szólásszabadság van, a kormányfőnek nem tetszik a szabad véleménynyilvánítás védelmére tett lépés?” – érvelt a főszerkesztő.

©

Ami a lap megjelenése utáni reakciókat illeti, Biard támogató és a elítélő e-mailről beszélt csupán, másról azonban nem. „Nem hívott fel politikus vagy más hivatalosság, az épület előtt azonban rendőrök vannak, bár senki sem jött ide tüntetni” – mondta.

Pedig a Charlie Hebdo irodája nem először lenne dühös támadás célpontja. Túl azon, hogy 2006-ban többször megfenyegették, amiért közölte a dán Jyllands Posten lap Mohamed-karikatúráit, tavaly novemberben Molotov-koktélt dobtak az épületre, amely teljesen kiégett. A támadást egy nappal azután hajtották végre, hogy a szerkesztőség közölte: a következő számuk címe nem Charlie, hanem Charia Hebdo lesz, az iszlám vallási törvénykezés, a saría után. Főszerkesztőnek pedig – folytatódott a bejelentés – Mohamed prófétát kérték fel. A szerkesztőség amúgy állítása szerint arra akart reagálni ezzel, hogy napokkal korábban az iszlamisták győztek az úgynevezett arab tavasz utáni első tunéziai választáson.

A támadás következménye az volt, hogy a lap 75 ezer példányát azonnal elkapkodták, és muszlimokat a címlapján nevetésre bíztató magazinból további 175 ezer példányt nyomtattak. Ugyanez most is megismétlődik, a szerdán megjelent 75 ezer példányt egy nap alatt elkapkodták, úgyhogy pénteken az utánnyomott példányok lesznek már a standokon.

Akkor a támadás után a Charlie Hebdo következő címlapján két férfi csókolózott, egy muszlim és egy európai, a lap pólóját viselő karikaturistával, fölötte pedig a felirattal: "A szeretet erősebb a gyűlöletnél”. Igaz, ez a lapszám nem a szerkesztőségi irodákban készült, hanem a gyújtogatás után segítségét felajánló Libération épületében, a Le Monde szerkesztőségi rendszerét használva.

A címlap, amely miatt felgyújtották a szerkesztőséget
©

A szerkesztők akkor azt mondták, fenntartják maguknak a jogot, hogy mindent kifigurázzanak, és teszik mindezt sajtószabadság jegyében. És erre hivatkoznak mostani címlapjuknál is. Mint Gérard Biard a hvg.hu-nak fogalmazott: „Mi a veszélyesebb: egy ostoba film, egy karikatúra, vagy az épületekbe betörő tüntetők?” Amikor pedig azt firtattuk, terhelné-e őket szerintük bármiféle felelősség, ha – mint attól a péntekre világszerte 20 követséget, illetve iskolákat bezáró hatóságok tartanak – francia érdekeltségeket, személyeket ér a rajzok miatt támadás, a főszerkesztő egyértelmű nemmel válaszolt.

A Charlie Hebdo története amúgy tele van botrányokkal. A lap még a hatvanas évek végén indult,  L”Hebdo Hara-Kiri névvel. Egy évvel később jött az első igazán nagy közfelháborodás, amikor az akkor már visszavonult Charles de Gaulle elhunyt Colombey-i házában. Halála nyolc nappal azután következett be, hogy egy francia klubban tűz ütött ki, amelyben 146-an vesztették életüket. A vicclap ezt a két, egymástól független eseményt összekötve, a bulvárlapok hangnemét átvéve azzal a címmel jelent meg: Tragikus bál Colombey-ben”. A belügyminisztérium betiltotta a lapot, annak szerkesztői pedig Charlie Hebdo címmel indították újra, és működött is 1981-ig, amikorra olvasóik többségét elveszítették. A Charlie név egyébként a Charlie Brown rajzfilmfigurából jött, és egyesek szerint szint de Gaulle-t gúnyolta.

A hetilap azután 1992-ben indult újra, egyből 100 ezer körüli példánnyal, és a korábbihoz hasonló hangnemmel. Az igazi botrányok azonban a Mohamed-karikatúrák 2006-os újrakezdéséig elkerülték. Akkor egyébként egyből 160 ezer példányt nyomtak, és másnap újabb 150 ezret. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szilágyi János: Pofont kaptam azért, hogy nem akarok kommunista lenni

Szilágyi János: Pofont kaptam azért, hogy nem akarok kommunista lenni

Borongós napunk lesz, sokfelé esni is fog

Borongós napunk lesz, sokfelé esni is fog

Az Apple 2022-ben és 2023-ban is teljesen új terméket készül bemutatni

Az Apple 2022-ben és 2023-ban is teljesen új terméket készül bemutatni

Íme az első kínai villanyautó, ami meghódíthatja Európát

Íme az első kínai villanyautó, ami meghódíthatja Európát

Tévedésből vertek össze egy férfit Mátraderecskén

Tévedésből vertek össze egy férfit Mátraderecskén

Ezekkel a játékokkal indul a Google videójátékos szolgáltatása, a Stadia

Ezekkel a játékokkal indul a Google videójátékos szolgáltatása, a Stadia