Ez utóbbi kritériumokat az előző, jobboldali kormányzat vezette be Nicolas Sarkozy elnöksége alatt. "Fontos, hogy a honosítással jelezzük az erős integrációs szándékot. Nem szabad félni az új franciáktól, akik megerősítik a köztársaságot" - fogalmazott a spanyol származású politikus, aki Barcelonában született, és húsz éves korában lett francia állampolgár. Azt is elmondta, hogy a következő napokban a prefektúrák kézhez kapják az enyhítésekről szóló körlevelet.

A francia történelemről, kultúráról és társadalomról szóló kérdőívet többé nem kell a jelölteknek kitölteniük, a francia nyelvtudást és az értékrendhez kötődést felmérő vizsga viszont a döntési kritériumok része marad. Ezenkívül a Franciaországban eltöltött évek száma, a családi stabilitás és az fog számítani, hogy az állampolgárságot kérő dolgozik-e.

A határozatlan idejű munkaszerződés elsősorban azért kerül ki a kötelező feltételek közül, hogy az arra érdemes diákok - például a doktori hallgatók - vagy azok a munkavállalók, akik határozott idejű munkaszerződésekkel folyamatosan dolgoznak, szintén folyamodhassanak francia állampolgárságért.

Tavaly 88 ezer külföldi kapott francia állampolgárságot, ebből 22 ezren házasság, 66 ezren pedig honosítás útján. Ez harminc százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, miután az előző kormányzat többször is megszigorította az állampolgárság megszerzésének feltételeit.

"A két-három évvel ezelőtti számokhoz szeretnénk visszatérni" - hangsúlyozta Valls.