Az üvegházhatású gázok harmada is jöhet az élelmiszeriparból

Az élelmiszer-előállító rendszer egészének - vagyis nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelés, hanem például a fakitermelés, a szállítás és a trágyagyártás - károsgáz-kibocsátását vizsgáló Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport (CGIAR) szerint sokkal több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy visszaszorítsák az élelmiszeriparnak a klímaváltozásban játszott szerepét. A nemzetközi szervezet jelentésében szereplő becslések szerint az élelmiszer-termelés a felelős az emberiség teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 19-29 százalékáért. Ez jóval meghaladja az ENSZ által becsült, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés jóval szűkebb definícióján alapuló 14 százalékos értéket.Sok ország jelentős összegeket tudna megtakarítani a veszélyes gázok kibocsátásának csökkentésével - mutatott rá Bruce Campbell, a CGIAR klímaváltozási, mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági kutatóprogramjának irányítója. Mint hozzátette, a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételét nem csupán a gázkibocsátás visszaszorítására irányuló törekvés, hanem jó pár gazdasági ok is sürgeti.Kína például a hatékonyabb trágyatermelés révén tudná drasztikusan mérsékelni gázkibocsátását, Nagy-Britannia pedig azzal, ha a hatékonyabban működő új-zélandi farmokról szerezné be a bárányhúst ahelyett, hogy maga tenyészti az állatokat.A táplálkozás szempontjából a vegetarianizmus irányába való globális elmozdulás lenne a legjobb megoldás. A tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termesztése ugyanis jóval több földet igényel és nagyobb mennyiségű károsgáz-kibocsátással jár együtt, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek termelése.