A háborúzás soha nem lesz klímasemleges. A fegyveres konfliktusok súlyosan károsítják a környezetet is, a klímaváltozás viszont indukálja a konfliktusokat. Interjú Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával.
A műanyagszennyezés egyre komolyabb problémává növi ki magát világszerte, és egy friss jelentés szerint csak tovább rosszabbodhat a helyzet. Van azonban egy halvány reménysugár.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, de ez most nem örömhír.
Arról már sokat lehetett hallani, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az emberiségre, a természetre és sok másra – de most kiderült, hogy egy egészen meglepő területen is éreztetheti a hatását: a Föld felső légkörében.
A bölények segíthetnek rengeteg szén-dioxid megkötésében, és ehhez nem kell semmi mást tenni, mint hagyni őket legelni – mutatott rá egy új kutatás.
Ausztrál kutatók egy olyan járdát építettek, ami három részből áll össze: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ugyanis ha hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban.
Laboratóriumi körülmények között már működik is: sikerült egy olyan stabil molekulát létrehozni, ami segíthet fékezni a globális felmelegedést. Az eredmények biztatók. A fejlesztést nagyobb léptékben is tesztelni kell.
Erre mondja egy szakértő, hogy olyan nyilatkozat, mintha egy drogbáró mindenki mást hibáztatna saját magán kívül a drogproblémák miatt.
A zöldautózás csodafegyvere lehetne a technológia, de azért még nem váltja meg a világot.
Amerikai kutatók szerint ha megfelelők a geológiai adottságok, különösen hatékony szén-dioxid-megkötő rendszert lehet kiépíteni.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik, és hosszabb ideje tart – állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Az örök jég felolvadása már önmagában probléma lenne, ám az onnan felszabaduló metán még veszélyesebb folyamatokat indíthat be.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Richard Lofthouse, az Emissions Analytics vezető elemzője szerint ijesztő, hogy miközben évről évre megjelennek a károsanyag-kibocsátással foglalkozó újabb szabályok, senki sem foglalkozik a nem kibocsátásalapú környezetpusztítással.
A környezetnek is jót tesz, és még a betont is lényegesen erősíti, ha a betongyártásba egy speciális eljárással a kávézaccot is bevonják – állítják az RMIT Egyetem kutatói egy friss tanulmányban.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Az uniós törvénygyár ezekben a hónapokban üzemmódot vált. Közeledik a jogalkotási ciklus vége, amikor az elmúlt pár évben beterjesztett javaslatokat végső formába kell önteni, a politikai vállalások minél szélesebb körű teljesítése érdekében. Az egyik legfontosabb téma ezek között a klíma védelme.
