Razvan Ungureanu: Így, pár nappal a választás után még elemezzük az okokat, amelyek odavezettek, hogy szövetségünk csak mintegy a voksok 17 százalékát szerezte meg. A magam részéről úgy vélem, hogy ezen a választáson a legfőbb ellenfelünk nem a szociálliberális tömörülés volt, hanem az idő. Pártszövetségünket csupán néhány hónapja alakítottuk meg, ez pedig kevés idő volt ahhoz, hogy egyesítsük erőinket. Amúgy ezt a választást a megszorító intézkedések emléke határozta meg, amikor nem voltunk képesek érhetően elmagyarázni, miért van ezekre szükség ahhoz, hogy Románia gazdasága talpon maradjon. Ennek politikai árát fizettük meg most. Egy vizsga volt, amelyen nem mentünk át. Ezzel együtt folytatjuk, és visszatérünk – nagyon hamar.

hvg.hu: Sok politikai elemző hasonlítja a mostani romániai helyzetet a két és fél évvel ezelőtti magyarországihoz, ahol a megszorító intézkedésekbe belebukó szocialista kormányt kétharmados, azaz alkotmányozó többséggel rendelkező jobboldali követte. A helyzet mintha kísértetiesen hasonló lenne most önöknél is, csak épp a jobboldalt cserélték le a baloldalra...

R. U.: A magam részéről nem vagyok abban biztos, hogy valóban szilárd lesz ez a többség, hiszen jelenleg nagyon felfokozottak az indulatok. Nem feltétlenül fogadnék most arra, hogy kitart ez a kétharmados többség.

AFP / John Thys

hvg.hu: Ezzel együtt a győztes pártszövetség egyértelműen alkotmányt módosítana.

R. U.: Így van, az alkotmánymódosítás jó ideje köztéma. Én magam is több módosítást javasoltam, és akár egy teljesen új alkotmányt is elképzelhetőnek tartok. Azonban nm kis idő kell ahhoz, hogy az ezekhez szükséges többség meglegyen. Mindazonáltal úgy vélem, hogy jelenleg Romániában minden oldal egyetért aabban: nagy szükség van a jelenlegi alkotmány módosítására, hiszen azt 2003-ben az akkori kormányfő, Adrian Nastase a saját személyes érdekeire szabatta.

hvg.hu: Minden választás után a legfontosabb kérdés a mi szempontunkból az: miként alakulhat Románia és Magyarország viszonya, amelyben azért érzékelhető volt némi feszültség az elmúlt időszakban?

R. U.: Nem látok olyan problémákat, amelyek a következő években beárnyékolnák a két ország viszonyát. Úgy vélem, minél szorosabb a kapcsolatunk Brüsszellel, annál jobb a magyar-román viszony is. Ez a kétoldalú kapcsolat messze több politikai kérdésnél, gazdasági, társadalmi, kulturális vetületei vannak, nem a politikusok a fontos tényezők itt. Minden más az egyes táborok közötti politikai párbeszéd kérdése Romániában. Ameddig van párbeszéd, addig van megoldás.

hvg.hu: Az egyik fontos kérdés a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügye, amely lényegében pécsi látogatásának oka is volt: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) magyar karának létrehozásáról döntő kormányrendelet miatt avatják a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává. Ezért a döntéséért bizalmatlansági indítványt terjesztettek be kormánya ellen, és nem sokkal később a kormányfői székből is távoznia kellett. Hogyan látja most mindezt?

R. U.: Mindez egy rendkívül egyszerű kérdés: ez volt a törvényes megoldás, amit a kormánynak követnie kellett. A marosvásárhelyi ügy ugyanaz volt ebből a szempontból, mint a kolozsvári Sapienta Egyetem ügye: a törvényi háttér támogatja a multikulturális, többnyelvű felsőoktatási képzéseket, ráadásul a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés explicit módon szerepelt a törvény szövegében. Egy miniszterelnök nem állhat a törvények felett.