Eddig a Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság - FYROM - elnevezést használták a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanezzel az elnevezéssel lett az ország az ENSZ tagállama 1993-ban. 

A Pelagon nevű, Macedóniáról híreket adó német portál a budapesti diplomáciai lépésről beszámolva azt írta, döntésével Magyarország "az abszurd névvitában" további uniós tagállamként "kivonta magát Görögország befolyása alól".

Emlékeztettek arra, hogy Görögország 1991 óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését és ezzel az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését is. Macedónia 2005 óta az unió tagjelöltje.

Az említett névvita lényege, hogy Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, mert az egyik észak-görögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják. Emiatt Athén 2008-ban megvétózta Macedónia NATO-csatlakozását, és akadályozza, hogy az EU meghatározza a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. 

Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor vendéglátója, Orbán Viktor kormányfő a névvitával kapcsolatban megerősítette azt a magyar álláspontot, amely szerint nem helyes, hogy egy kérdés - így jelen esetben a névvita - rendezését a tárgyalások megkezdésének előfeltételéül szabja egy tagállam.

Az ügyet rendezni kell, de ez nem előfeltétele, hanem sikeres végeredménye lehet a csatlakozási megbeszéléseknek - magyarázta, közölve, hogy Magyarország a Macedónia és az EU közötti tárgyalások mihamarabbi megkezdésének híve.