A magazin februári számát a tajvani politikai átalakulásról szóló írásoknak kívánta szentelni. A "Tajvan nyoma" című összeállításon hat hónapig dolgoztak a szerzők, köztük több mint egy tucat híres személyiséggel. Sokan személyes tapasztalataikról is beszámoltak az írásokban, vagyis egészen különleges, soha nem publikált történetek is szerepeltek az összeállításban - idézi az Oriental Daily Szun Csant, a Kan Lisi vezető szerkesztőjét. 

Ezek az írások ugyanakkor továbbra sem kerülhetnek nyilvánosságra, a kínai cenzorok ugyanis nem engedélyezték az összeállítás megjelenését, mondván a lap "nem megfelelő módon válogatta össze a témákat".

A tajvani demokratikus rendszer tavaly januárban az ottani választások kapcsán napokig a több százmilliós kínai mikroblog-áradat legvitatottabb témája volt. Számos közéleti személyiség - tudósok, írók, magánkézben lévő cégek vezetői, színészek - Kína számára követendő példának nevezték Tajvan esetét. 

A Kan Lisi cenzúrázása csak egyike az elmúlt hónapok kínai internet- és sajtószabadságot érintő események sorozatában. Legutóbb, január elején egyik újévi, az alkotmányosság fontosságát ecsetelő írás cenzúrázása miatt kezdtek sztrájkba a Nanfang Csoumo újságírói a dél-kínai Kuangtung tartományban. Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője az eset kapcsán akkor úgy fogalmazott: Kínában nem létezik "az úgynevezett sajtócenzúra".