szerző:
Klopfstein-László Kornél

Rejtélyes módon elhunyt egy rab egy izraeli börtönben, ám a hatóságok titkolják a történteket. Az X fogoly néven elhíresült, valószínűleg kémkedés miatt bebörtönzött férfi ügye felkavarta az izraeli közvéleményt. A kritikusok szerint értelmetlenek és idejétmúltak az izraeli cenzúraszabályok.

Nem tudjuk a nevét, sem a pontos életkorát. Lehet, hogy kivégezték, de az is lehet, hogy öngyilkos lett. Sőt, elképzelhető, hogy kettős ügynök volt az az izraeli állampolgár, aki miatt ismét reflektorfénybe került az állami cenzúra kérdése Izraelben.

Máig rengeteg a megválaszolatlan kérdés Izrael történetének talán legtitokzatosabb elítéltje kapcsán, akit a népnyelv csak „X fogolyként” emleget. A szóbeszéd szerint az ausztrál-izraeli kettős állampolgárt hamis papírjai és identitása alapján ítélték el a zsidó államban, majd két évvel ezelőtt, máig tisztázatlan körülmények között öngyilkosságot követett el a börtönben.

Noha az izraeli kormány mindent megtett az ügy eltussolásáért, az utóbbi néhány napban kiszivárgott információk még az izraeli társadalom emberi jogokra és cenzúrára kevésbé érzékeny részét is felkavarták. Az Ynet nevű internetes lap két éve decemberben adta hírül, hogy a Tel Aviv közelében található Ayalon börtönben elszigetelten tartottak fogva egy férfit, aki később öngyilkosságot követett el.

Az értesülés szinte azonnal lekerült az oldalról, a kormányzati hírzárlat pedig egészen a múlt hétig tartotta magát. Kedden azonban az ausztrál ABC News közölte, sikerült azonosítaniuk az ismeretlen foglyot. Kiderült, hogy a 34 éves férfi állítólag Melbourne-ben született Ben Zygier néven. A lap úgy tudja, Zygier 2000-ben költözött Izraelbe, ahol az izraeli titkosszolgálat (Moszad) után kémkedett. Az ABC szerint a férfit rajtakapták, ezért került börtönbe.

Miközben a hír fénysebességgel terjedt az online közösségi oldalakon, az izraeli média mélyen hallgatott az ügyben. Bár a baloldali Háárec nevű lap végső elkeseredésében lehozta az ABC News írását, később mégis eltávolította azt. A pletykák szerint a miniszterelnöki hivatal arra kérte az ismertebb lapok főszerkesztőit, hogy tartsák vissza az információkat ebben a „rendkívül kényes ügyben”.

Az Ayalon börtön, ahol X foglyot őrizték
©

A cenzúra csak azután enyhült valamelyest, hogy három parlamenti képviselő – mentelmi jogukra hivatkozva – egymás után felszólalt az izraeli törvényhozásban, azt követelve, hogy engedélyezzék az ausztrál értesülések közlését a helyi médiában. Canberra ezután jelentette be, hogy az ausztrál külügyminisztérium is jelentést készít elhunyt állampolgárának ügyéről, és ehhez iratok átadását kéri a zsidó államtól.

A mindentudó újságíró

A múlt hét végén Aluf Benn, a Háárec főszerkesztője a szokásosnál is élesebb hangnemben kritizálta a Moszad jelenlegi vezetését. A tekintélyes lap újságírója főként azt vetette a hírszerzés irányítóinak szemére, hogy „még mindig a huszadik században élnek”, ahol nem létezett sem a Facebook, sem a Twitter, sem pedig az Instagram.

„A szigorúan ellenőrzött irodák falain kívül olyan új világ született, ahol nincsenek többé megszorítások és korlátozások. Az emberek szabadon cserélhetnek információkat, véleményeket vagy fényképeket” – írta Benn. Megjegyezte, a cenzoroknak és a bíróknak el kell fogadniuk „a szabad és független média működését egy demokratikus államban”.

A Háárec véleményrovatában megjelent írás heves reakciókat váltott ki a konzervatív lapok hasábjain. Amos Regev, az Izráel Hájom nevű jobboldali újság főszerkesztője a cikk megjelenésének napján „képmutató, cinikus és arrogáns” alaknak nevezte Bennt. „A Moszad nem az ellenségünk. A Moszad azért jött létre, hogy megvédje a polgárokat” – írta.

A publicista kifejtette, hogy „a nyilvánosság joga a megismeréshez nem azt jelenti, hogy minden egyes ügynök, kém vagy katona akcióját nyilvánosságra kell hoznunk. Ezek az emberek az életüket teszik kockára értünk. Egyébként is, ki nevezte ki az újságírókat mindentudónak?” – tette fel a költői kérdést Regev.

Jóllehet a zsidó állam nagyon büszke az olyan demokratikus értékek képviseletére, mint például a szólásszabadság, a médiában mégis mindennapos a cenzúra. Ahhoz, hogy egy újságíró hivatalos engedélyt szerezzen, alá kell írnia egy dokumentumot, miszerint nem publikál olyan információkat, amelyek „Izrael ellenségeit segíthetik”, vagy kárt okoznak az államnak.

Az „X fogoly” kapcsán ráadásul a jogvédők is óvatosak. Az izraeli Emberi Jogi Szövetség például igazat adott a helyettes főállamügyésznek, aki szerint az állambiztonság tiszteletben tartása mellett is rá lehet mutatni a hiányosságokra. „A fogvatartott halála kapcsán rengeteg adat közérdekű. Ezekből választ kaphatunk olyan égető kérdésekre, mint az öngyilkosság vagy a hivatalos szervek felelőssége az ügyben” – fogalmazott.

A megállíthatatlan Facebook

Biztonsági szakértők szerint azonban Zygier fogva tartási körülményei szokatlanok. „Nem tudok róla, hogy az utóbbi évtizedben előfordult volna hasonló eset” – fogalmazott a BBC hírtelevízió megkeresésére Martin Sherman, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője. Hozzátette, „valamilyen megdönthetetlen bizonyíték lehetett ellene, különben nem kockázatták volna a rendkívüli intézkedéseket”.

Többen arra gyanakodnak, hogy Zygier - aki egyébként a Ben Alon álnevet is gyakran használta - kettős ügynökként dolgozott Izraelben, vagy valamilyen túlságosan érzékeny információ birtokába jutott. Ausztrál források szerint a helyi titkosszolgálat az Iránban, Libanonban és Szíriában tett látogatásairól faggatta, bár az is felmerült, hogy a Moszad hamis útleveleiről kérdezték.

Martin Sherman ellenben úgy látja, ezek az értesülések valószerűtlenek. „Ellenben nem tartok elképzelhetetlennek egy olyan forgatókönyvet, amelyben a Moszadnak elég volt két év hírzárlat arra, hogy egy alternatív ügyet kreáljanak.” Más szakértők szerint ugyanakkor a múlt hét eseményei azt mutatják, hogy a digitális korszakban szinte lehetetlen az abszolút kormányzati cenzúra fenntartása.

„Ez egyszerűen nevetséges. Ezt valószínűleg maga a bíróság is érezte, amikor a kormányzat kérésére elrendelte a titoktartást az ügyben” – mondta Yuval Dror, a digitális média szakértője a Jerusalem Post megkeresésére. Az elemző hangsúlyozta, „a közösségi média arra ösztönöz minket, hogy minél több adatot megosszunk a barátainkkal és ismerőseinkkel. Nincs olyan cenzúra, amely megállíthatná ezt”.

Nem az első alkalom

Az izraeliek egyébként lassan hozzászokhattak már, hogy a külföldi médiából kell értesülniük a hazájukat érintő fontos kérdésekről. A helyi újságíróknál például bevált gyakorlat, hogy az információkat először külföldi lapoknak szivárogtatják ki, később pedig onnan idézik őket. A múlt hónapban a hírzárlat megkerülésével egy Szíriában végrehajtott izraeli légi csapásról tájékoztattak így.

Az „X fogolyról” ugyanakkor a mai napig az egyetlen hivatalos közlemény a kerületi bíróságtól származik. Ebben megerősítik, hogy egy ismeretlen kettős állampolgársággal rendelkező izraelit hamis identitása alapján „biztonsági megfontolások” miatt ítéltek el. A bíróság hozzáteszi, hogy a fogoly igenis kapott jogi képviseletet, sőt a családját is értesítették az ítéletről. Később ugyanez a bíróság állapította meg az öngyilkosságot is.

Netanjahu: teljes a bizalmam a jogrendünkben
©

A nyilvánosságra került információk fényében azonban „a hivatalos szervek gondatlansága” is felmerült a halálokok között. Noha az ausztrál média még mindig fő információforrásként szerepel az „X fogoly” ügyét illetően, a canberrai külügyminisztérium idő közben elismerte, hogy már 2010 februárjában tudtak Zygier elítéléséről.

Biztonság mindenek felett

Az al-Dzsarída nyugati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Ben Zygier leplezte le azt a három évvel ezelőtti dubaji akciót, amelyben megölték Mahmúd al-Mabhúhot, a palesztin Hamász radikális iszlamista szervezet egyik parancsnokát. A Moszad válaszul elrabolta és öngyilkosságáig, több hónapig titokban fogva tartotta. Később a dubaji rendőrfőnök cáfolta Ben Zygier szerepét a 2010. januári dubaji akció felgöngyölítésében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt vasárnap az úgynevezett „X fogoly” ügyével kapcsolatos első megszólalásában elutasította az izraeli sajtó vádjait az esetleges törvénytelenségekkel kapcsolatban, majd megvédte az ügyben több mint két évig fenntartott hírzárlatot.

„Biztonsági erőink fáradhatatlanul és szorgalmasan dolgoznak biztonságunk megteremtésén. Teljes a bizalmam mind bennük, mind jogrendünkben” - mondta a kormányfő. Hozzátette: „a biztonsági szervezetek, bár függetlenül, de törvényes felügyelet alatt működnek. A hírszerző és biztonsági akciók túlzott napvilágra kerülése veszélybe sodorhatja és olykor veszélybe is sodorja az állam biztonságát”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A kelet-európai gyerekek a saját bőrükön tapasztalják meg a rasszizmust a brit iskolákban

A kelet-európai gyerekek a saját bőrükön tapasztalják meg a rasszizmust a brit iskolákban

Kikötött az Open Arms hajója Lampedusán, partra szálltak a menekültek

Kikötött az Open Arms hajója Lampedusán, partra szálltak a menekültek

Ufológusroham: szükséghelyzetet készítenek elő Nevadában

Ufológusroham: szükséghelyzetet készítenek elő Nevadában

Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt

Kikerül az esti fő műsorsávból a Barátok közt

Összefogtak a videósok, diszkrimináció miatt perlik a YouTube-ot és a Google-t

Összefogtak a videósok, diszkrimináció miatt perlik a YouTube-ot és a Google-t

Simonka: Nem követtem el semmilyen törvénysértést

Simonka: Nem követtem el semmilyen törvénysértést