A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb katonai parancsnokságának közleménye szerint az ország küldöttsége – ugyancsak hétfőtől – nem vesz részt a dél-koreai féllel folytatott rendszeres egyeztető megbeszéléseken a demilitarizált övezetben lévő Panmindzsonban. A KNDK hadserege további, komolyabb ellenlépések megtételét tervezi – tette hozzá a hadsereg szóvivője.

Jelentések szerint a védelmi készültséget fokozó, első, kéthetes hadgyakorlaton tízezer dél-koreai és 3500 amerikai katona vesz részt.

A szokásosnál határozottabb fellépést Phenjan részéről minden bizonnyal az indokolja, hogy az amerikai-dél-koreai hadgyakorlaton több és nagyobb erejű fegyvert készülnek bevetni – véli a China Daily című angol nyelvű napilapban Si Jüen-hua, a sanghaji Fudan egyetem koreai kutatások központjának igazgatója. Szerinte az észak-koreai vezetők célja az, hogy Washingtont a tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

"A katonai fenyegetés és a nemzetközi szankciók Washington két kedvenc eszköze a KNDK-val szemben" – jegyezte meg Si Jung-ming, a kínai nemzetközi kapcsolatok intézetének egyik szakértője, de hozzátette, hogy az egyre gyakoribbá váló hadgyakorlatok növelik Phenjan veszélyérzetét, és ez a nukleáris fejlesztések folytatására készteti. Az ő álláspontja szerint a párbeszéd esélyei szertefoszlóban vannak.

Kína egyetért abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tiltakoznia és lépnie kell a legutóbbi, február 12-i észak-koreai kísérleti atomrobbantás miatt. A külügyminisztérium szóvivője viszont hangsúlyozta kedden, hogy a BT határozatának "körültekintőnek és mérsékeltnek" kell lennie, elkerülendő a helyzet rosszabbodását.

Közben a déli hadsereg egyik vezérőrnagya szöuli sajtóértekezletén bejelentette: "Arra az esetre, ha Észak-Korea provokációra adná a fejét vagy fenyegetné népünket, egyértelművé tesszük, hogy teljesen felkészültünk egy határozott és erőteljes megtorlásra nemcsak az agresszió forrásával és annak támogatóival szemben, hanem a parancsnokság ellen is".

A hároméves koreai háborút 1953 júliusában zárták le fegyverszüneti egyezménnyel, amelyet a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek parancsnoksága, valamint az Egyesült Nemzetek haderejének vezető képviselői írtak alá azzal, hogy a két ország "politikai síkon teremtse meg a békés rendezést". Békét azonban azóta sem kötöttek.