A kibertérben jelentkező fenyegetések részben azért ugrottak az élre a várható kockázatok listáján, mert a számítógépes technológia annyira gyorsan fejlődik, hogy a biztonsági informatikusoknak nehéz lépést tartaniuk vele.

"Bizonyos esetekben a világban gyorsabban alkalmazzák a digitális technológiákat, mint amilyen gyorsan megértjük azok biztonsági vonzatait és a bennük rejlő potenciális katonai veszélyeket" - állította James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a keddi szenátusi meghallgatásra előkészített írásos tanúvallomásában.

A 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló Clapper szerint ugyanakkor csekély az esélye annak, hogy a létfontosságú amerikai infrastruktúra, például egy regionális villamosenergia-hálózat ellen az elkövetkező két évben jelentősebb támadás történne. Nem zárta ki azonban a kevésbé kifinomult támadások, például bankok weboldalai megbénításának lehetőségét.

A hírszerzési felmérés közlését egy nappal megelőzően Tom Donilon, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyíltan az amerikai vállalatok ellen folytatott kibernetikai kémkedéssel és adatlopással vádolta meg Kínát.

A hírszerzés igazgatója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek minden korábbinál komolyabb belpolitikai kihívásokkal kell szembenéznie és Oroszország politikai rendszerére a következő egy évben a társadalmi elégedetlenség miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik majd.

Clapper úgy vélekedett, hogy Putyin a Washington és Moszkva közötti megnövekedett feszültség ellenére kész együttműködni néhány, az amerikai érdekek szempontjából fontos területen, amelyek egyike Afganisztán. 

A James Clapper által a szenátus hírszerzési bizottsága előtt bemutatott, 34 oldalas jelentés részletesen taglalja a világ aktív és potenciális feszültséggócaival kapcsolatban várható fejleményeket is. Iránnak kapcsolatban az amerikai kémszervek arra a megállapításra jutottak, hogy a teheráni vezetés az urándúsítás és a rakétatechnológia terén mutatkozó, egyre javuló belföldi szakismeretek ellenére még nem határozta el magát az atomfegyverek megépítése mellett és nem tudni, hogy így tesz-e majd. Igaz, ez a lehetőség nyitva áll előtte.

Az idei jelentés megismétli a 2007-es Nemzeti Hírszerzési Felmérésnek azt a vitatott állítását, hogy Irán 2003 ősze és 2007 közepe között "leállította nukleáris fegyverprogramját".

Szíriában az amerikai kémszervezetek szerint "felgyorsulóban van" az Aszad-rezsim védelmi képességének eróziója. Noha a kormányerők megakadályozták több nagyváros bevételét, a felkelők vidéken egyre nagyobb befolyásra tettek szert és a Törökországgal határos Idlib tartományban "állandóbb bázist" teremtettek maguknak. Clapper nem tartotta kizártnak, hogy Damaszkusz vegyi fegyvereket vessen be.

Az amerikai hírszerzés igazgatója szerint az al-Kaida terrorszervezet jemeni csoportja még mindig nem tett le arról a törekvéséről, hogy belföldön intézzen támadást az Egyesült Államok ellen, igaz, ezek a kifinomult pokolgépekkel megkísérelt merényletek eddig rendre meghiúsultak.

A hírszerzők szerint folytatódnak majd az erőszakos szélsőségesek amerikai földön való, internetes anyagokkal történő toborzása és ösztönzése. Az ilyen militánsok részvételével megkísérelt merényletek száma a várakozások szerint nem éri majd el az évi 10-et.

Az al-Kaida "magját" képező csoportot, amelyet jelenleg a néhai Oszama bin Laden helyettese, Ajman al-Zavahiri vezet, oly mértékben sikerül meggyengíteni, hogy az valószínűleg nem képes már a Nyugat ellen összetett, nagyszabású támadásokat elkövetni.

Afganisztánnal kapcsolatban, ahol az Egyesült Államok és a szövetséges hatalmak csapatkivonásra készülnek, a felmérés megállapította: a tálib felkelés "képes maradt az ellenállásra és arra, hogy kihívást intézzen" Amerika nemzetközi céljaival szemben. A jelentés szerint továbbra is kínai egyeduralom várható a globális ritkaföldfém-ellátásban.

Clapper sürgette, hogy a kongresszus enyhítsen a hírszerzés működését nehezítő korlátozásokon, amelyek az automatikus büdzsécsökkentés miatt j9ttek létre. A kényszerű lefaragások miatt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több ezer alkalmazottját küldhetik majd részleges kényszerszabadságra, ötezer szerződéses munkatársat bocsáthatnak el, veszélybe kerülhetnek a kibernetikai védelem és a műholdas hírszerzés egyes elemei.