szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Bár a régóta fennálló koreai konfliktusban újszerű, hogy Észak-Korea bejelentette: érvénytelennek tekinti az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást, ez nem döntő fordulat, nem várható, hogy emiatt háború törne ki a Koreai-félszigeten – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.

A tárca által szervezett sajtóbeszélgetésen a helyettes államtitkár kiemelte: Észak-Korea februárban már a harmadik nukleáris kísérletet hajtotta végre, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) válaszként megerősítette az országgal szembeni szankciókat. Erre Phenjan "idegesen reagált", és felmondta a 60 éve megkötött, a koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt, egyúttal bejelentette, hogy megszakítja forródrótkapcsolatát Szöullal – emlékeztetett. Hozzátette: a két ország ezt a különleges kommunikációs kapcsolatot használta krízishelyzetekben, humanitárius segélyezési ügyekben, és akkor is, amikor a határ által szétszakított családok egyesítésének kérdéséről tárgyaltak.

A szöuli magyar nagykövetség szerint mintegy 40-50 magyar állampolgár tartózkodik életvitelszerűen Dél-Koreában – mondta, hangsúlyozva, hogy velük folyamatosan kapcsolatban állnak, és nincs pánikhangulat a körükben a történtek miatt. Aki "ebben a konfliktusban él", általában higgadtabban kezeli az efféle fejleményeket – mondta.

A helyettes államtitkár felidézte: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a koreai háborút lezáró egyezményt a világszervezet közgyűlése fogadta el, ezért a nemzetközi jog alapján azt egyik fél sem szegheti meg. Takács Szabolcs véleménye szerint bár a phenjani lépések újszerűek a koreai konfliktusban, nem valószínű, hogy háború törne ki a Koreai-félszigeten. 

Mint mondta, Dél-Korea és az Egyesült Államok évente tart hadgyakorlatot a térségben, idén ez hétfőn ért a legfontosabb részéhez. A műveletben mintegy 15 ezer katona vesz részt. Ráadásul múlt csütörtökön a BT úgy döntött, megerősíti az országgal szembeni szankciókat – közölte. Megjegyezte, nem új intézkedéseket vezetnek be, hanem a régieket szigorítják. 

Úgy látja, ezen események késztethették Phenjant a megállapodás felmondására és a forródrótkapcsolat megszakítására. Ez azonban "alapvetően csak kardcsörtetés" – mondta. Kifejtette, ezzel valóban megnövekedett a Korea-közi feszültség, de nem megy túl az elmúlt években megszokott kereteken.

A helyettes államtitkár arra is kitért, hogy a BT döntését Kína is támogatta. Az MTI kérdésére azt mondta, hogy ez kínai-amerikai egyeztetés eredménye, amely mögött a két ország közötti egyre bővülő gazdasági kapcsolatok állhatnak. Az is hozzájárulhatott Kína döntéséhez, hogy az országban vezetőváltás van folyamatban, és az új vezetők egyetérthetnek azzal: azt a világos üzenetet kell Észak-Koreának megfogalmazni, hogy a nukleáris programja veszélyt jelent a világ biztonságára.

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy Magyarországnak politikai és gazdasági szempontból is egyértelműen Dél-Korea a partnere. Magyarország nem zárkózik el Phenjantól, de nyilvánvalóan Szöul a szövetségese – közölte.

Szerdán Észak-Korea megerősítette, hogy érvénytelennek tekinti az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást. Phenjan először március 5-én jelezte a fegyverszüneti megállapodás felmondását, válaszul arra, hogy megkezdődött a térségben az Egyesült Államok és Dél-Korea éves közös hadgyakorlata. A Koreai-félszigeten nemcsak a hadgyakorlat miatt feszült a helyzet, hanem azért is, mert Észak-Korea február 12-én újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig válaszul büntetőintézkedésekkel sújtotta Phenjant.

Észak-Korea "megsemmisítéssel" és "atomháborúval" fenyegette meg Washingtont, és nemcsak a Dél-Koreával kötött fegyverszünetet, hanem a megnemtámadási egyezmények felmondását is kilátásba helyezte.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!