Brüsszeli jelentés: mélyül a társadalmi válság az unióban

A dokumentum megállapítja, hogy a foglalkoztatás mindenütt visszaesett, folytatódott a munkanélküliség növekedése, miközben továbbra is súlyos a háztartások pénzügyi helyzete. Egyes tagállamokban az állami költségvetési megszorítások és az adóemelések negatívan hatnak a foglalkoztatásra és az életszínvonalra. Az áttekintés arra is kitér, hogy az unión kívüli országokból érkezők "nettó bevándorlása" lelassult, valamint hogy a válság a születések számát is hátrányosan érinti.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős EU-biztos nyilatkozatban hangsúlyozta: állami beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kormányok újra megteremthessék a növekedés lehetőségét.

Az idén januárban tovább nőtt a munkanélküliség, uniós szinten elérte a gazdaságilag aktív népesség 10,8 százalékát, az euróövezetben pedig 11,9 százalékát. A munkanélküliség arányában az euróövezet déli, illetve északi országai között mutatkozó különbség 2012-ben elérte a 10 százalékpontot. 

Az unióban 2013 januárjában az aktív fiatalok 23,6 százalékának nem volt munkája. A munka nélkül töltött időszakok is egyre hosszabbá válnak: 2012 harmadik negyedévében az aktív fiatalok 7,1 százaléka több, mint egy éve volt munkanélküli, míg ez az arány egy évvel korábban még csak 6,3 százalék volt. Az unió GDP-je 2012 negyedik negyedévében 0,5 százalékkal csökkent, ami a legjelentősebb visszaesés volt 2009 eleje óta. 

Az uniós jelentés szerint a válság korai szakaszában a szociális védelemre fordított kiadások jelentős mértékben ellensúlyozták a háztartások bevételkiesését, ám a 2010-es év közepe óta ez a jótékony hatás visszaszorult, és 2012-re már azokban az országokban is eljelentéktelenedett, ahol közben tovább növekedett a munkanélküliség. A szociális kiadások visszaszorulása jóval erőteljesebb volt, mint az eddigi válságok során.