A közel 8 millió francia által követett beszélgetést még a baloldali Libération szerkesztőségi írása is "szinte banálisnak" látta, amelyből "hiányzott a pedagógia", s az államfő "meglepő bizalmat" mutatott az ország társadalmi és gazdasági helyzete iránt, miközben kormányának nem sikerült az eredetileg várt szintre csökkentenie az államháztartás tavalyi hiányát, és a deficit még a megemelt hiánycélt is felülmúlta. 

Az ellenzéki politikusok szerint Hollande "technikai jellegű" megfogalmazásaival nem tudott igazi elnöki víziót felvázolni, és visszanyerni a franciák elvesztett bizalmát. A kormánypárti képviselők viszont az államfő higgadtságát és nyugodt hozzáállását üdvözölték a nehéz gazdasági helyzetben. 

A szakszervezetek és a családvédelmi egyesületek azt a két nagy reformot bírálták, amelyet a szupergazdagok megadózatása mellett az államháztartási hiány csökkentése érdekében javasolt a francia elnök: a tehetősebb családok számára a támogatások összegének csökkentését és a kötelező nyugdíjjárulék fizetése időtartamának meghosszabbítását.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy "tovább kell majd járulékot fizetni", miután "tovább élünk, és a születéskor várható életkor is nő". Jelezte, hogy a kérdést először a szociális partnerekkel kívánja júniusban megvitatni. 

A nyugdíjrendszert 2010-ben Nicolas Sarkozy előző államfő a hatalmas társadalmi ellenállás ellenére részben megreformálta, de az továbbra is deficites: a hiány 2011-ben 14 milliárd euró volt, és a kormány számításai szerint 2017-ben elérheti a 19 milliárd, 2020-ban pedig a 20 milliárdot. Ennek csökkentésére a kormány nem tervezi a 2010-ben 62 évre emelt nyugdíjkorhatár további emelését, azaz bárki elmehet ebben a korban nyugdíjba, de a teljes összegű nyugdíjhoz a jelenleg érvényben lévő 41,5 év helyett várhatóan legalább 42 vagy 43 év munkaviszonyt, azaz ennyi idejű járulékfizetést kell bizonyítani.

Jean-Claude Mailly, az egyik legjelentősebb szakszervezet, a Force Ouvriere főtitkára a javaslat kapcsán azt mondta, hogy "ez nem fog menni, mert az emberek nem lesznek hajlandók tovább dolgozni". Arra a kérdésére, hogy az államfő ezen javaslatát hadüzenetként értékeli-e, a szakszervezeti vezető igennel válaszolt. Hollande ugyanis úgy vélte, hogy a szociális partnerek "nagyon is felelősek" abban, hogy a nyugdíjrendszer megtartásához meg tudja-e hozni a kormányzat a "nagyon bátor intézkedéseket". 

A családtámogatási rendszer kapcsán is arra hívta fel a figyelmet az elnök, hogy a finanszírozás megőrzése az elsődleges cél. Változás nélkül ugyanis a rendszer 2016-ra több mint 2 milliárd eurós hiánnyal fog küzdeni. 

Ennek megelőzése érdekében az államfő szerint csökkenteni kell a tehetősebb családoknak járó támogatásokat, ami eddig tabunak számított Franciaországban, ahol a második világháború vége óta minden, legalább két gyermeket nevelő család jövedelemtől függetlenül ugyanakkora összegű családi támogatásban részesül. Ennek összege jelenleg havi 127,05 euró. A korábbi tervekkel ellentétben a segély továbbra is adómentes marad, és minden családnak járni fog, de annak összege a szülők jövedelmétől függően differenciált lesz. 

"A tehetősebb családok nem kaphatnak ugyanakkora támogatást, mint a szerényebben élők" - hangsúlyozta az elnök. Hollande kiemelte, hogy a francia családtámogatási rendszer "egyetemességét" mindenképpen meg kell őrizni, mert annak köszönhető, hogy Franciaországban születik a legtöbb gyermek Európában. A segélyek megadóztatását pedig abszurdnak tartaná az államfő. Arról viszont nem beszélt, hogy mekkora jövedelem esetén kapának a jelenleginél kevesebb támogatást a családok. 

Thierry Vidor, a Franciaországi családok elnevezésű egyesület vezetője a közszolgálati televízióban azt mondta: nem a családtámogatási rendszer feladata a szegényebbek támogatása, mert az nem a nemzeti vagyon szétosztására, hanem a gyermekek utáni terhek egységes kompenzálására jött létre.