Bárki is győz Milos Zeman és Karel Schwarzenberg közül az első közvetlen cseh elnökválasztáson, az új államfő biztosan EU-barát lesz a mandátuma végén járó, euroszkeptikus Václav Klaus után.
Milos Zeman az eltörlendő múlt embere, mert a távozó államfő, Václav Klaus kamarillapolitikáját akarja folytatni – hangoztatja Karel Schwarzenberg. Zeman azzal riposztozik, hogy Schwarzenberg viszont a meghaladni kívánt jelen embere, egy népszerűtlen kormány tagja, aki minden megszorítást megszavaz. A rendszerváltás óta első közvetlen cseh elnökválasztás hétvégi második fordulójára állva maradt két jelölt kölcsönös vádaskodásában mindkét oldalon fellelhető olyan elem, ami a szavazókat a másik ellen hangolhatja. Zeman arra emlékeztette a választókat, hogy Schwarzenberg a külügyminisztere és egyben miniszterelnök-helyettese a Polgári Demokrata Párt (ODS) vezette jobbközép kormánynak, amely sorozatos adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket fogadott el, amiket reformoknak hívott.
A TOP 09 nevű pártjával a koalícióban is bent lévő külügyminiszter aztán a minap szembekerült a kormányával és az ország elnökével is. Ellenezte, hogy Klaus Csehszlovákia kettéválásának 20. évfordulója alkalmából amnesztiát hirdetett, ami 7500 elítélt szabadon bocsátását tette lehetővé. Azt pedig külön is nehezményezte, hogy Petr Necas kormányfő anélkül ellenjegyezte a döntést, hogy erről tájékoztatta volna koalíciós partnereit. A közvélemény felháborodását kiváltó lépés miatt az ellenzéki szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Necas-kormánnyal szemben, amely ötödik alkalommal élt túl ilyen kezdeményezést – ezúttal Schwarzenberg tüntető távollétében.
A múlt emlegetésével Schwarzenberg arra utalt, hogy Zeman hiába vonult vissza a közélettől, az utóbbi másfél évtized politikáját meghatározó elit tagja maradt. Az is köztudott, hogy az időközben a szociáldemokratáknak hátat fordító, a mostani elnökválasztáson saját pártja képviseletében induló Zeman az 1998-as kormányra kerülésért a második államfői mandátumáról márciusban leköszönő Klausnak lehet hálás, aki a legnagyobb ellenzéki párt, az ODS akkori elnökeként kiegyezett vele. A választási eredmények alapján az akkor egyaránt csak kisebbségi kormány alakítására képes két politikus, ideológiai nézeteit félretéve, alkut kötött: a győztes Zeman bizonyos posztokat átengedett Klaus pártjának, aki cserébe a parlamenti ciklus végéig garantálta a szociáldemokraták hatalmát.
Nem meglepő, hogy Klaus most Zeman oldalára állt: elég volt csak annyit mondania, hogy reméli, olyan politikus veszi át tőle a stafétabotot, aki egész életét a hazájában töltötte, a nehéz időkben sem hagyta el az országot. Klaus soha nem kedvelte Schwarzenberget, külügyminiszteri kinevezését is ellenezte, nem tudja neki megbocsátani, hogy csehországi politikai pályafutását az esküdt ellenségének tartott Václav Havel kabinetfőnökeként kezdte. Újabb támadására pedig Schwarzenbergnek a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos álláspontja adott okot, amit az államfő megbocsáthatatlannak nevezett.
A külügyminiszter a múlt csütörtöki, álmosan csordogáló elnökjelölti tévévitán beleesett a Zeman által felállított csapdába. A kérdésre, hogy ő vetette-e fel annak idején Havelnek, kövesse meg a szudétanémeteket a Benes-dekrétumok miatti meghurcoltatásukért, a külügyminiszter hosszas fejtegetésbe kezdett. Végül kibökte, az emberi jogok durva megsértése miatt Eduard Benest és kormányát ma vélhetően Hágában vonnák felelősségre. A populista Zeman azonnal lecsapta a magas labdát, mondván, riválisa a második világháború után újjáalakult Csehszlovákia első elnökét háborús bűnösnek nevezte. Zemantól nem idegen a szudétanémetek megbélyegzése, még kormányfőként Hitler ötödik hadoszlopának nevezte őket, amivel komoly diplomáciai botrányt kavart. Schwarzenberg pedig felidézte, maga Zeman is 2002-ben sztálinista megoldáshoz hasonlította a történteket.
A két politikusnak azonban közös vonásai is vannak. Mindketten EU-pártiak, s bár az integrációt kissé másként képzelik el, távol állnak a Klaus-féle euroszkepticizmustól. Schwarzenberg a föderális unió híve, Zeman támogatja a közös európai védelmi és külpolitikát. Mindketten egyetértenek a bankunió létrehozásával, de azt vallják, Csehországban a kérdés majd csak az után kerülhet napirendre, hogy az euró bevezetéséről is döntés születik. Eltérő viszont a felfogásuk a kormányzati együttműködésről, a törvénykezési munkáról. Zeman jobban rajta tartaná a szemét a kormányon, rendszeresen részt venne az ülésein, és nem csak megfigyelőként: véleményt is nyilvánítana, sőt ha kell, álláspontjáról megpróbálná meggyőzni a kabinetet. Schwarzenberg inkább távolságot tartana, és csak hetente egyeztetne a kormányfővel a Hradzsinban.
Személyiségükben is akad hasonlóság. Tapasztalt politikusok, humorosak, talpraesettek, és rendszerint azt mondják, amit a közönségük hallani akar. Schwarzenberg különösen a fiatalok körében népszerű, az értelmiség, a művészvilág is többségében mellette áll, és ahogy a parlamenti választások idején pártja Prágát hozta, ő maga is a fővárosiak nagy kedvence. Zeman inkább a vidéki, azon belül is a szegényebb térségekben, a keleti országrészekben, Morvaországban, Észak-Csehországban sikeres. Győzelmi esélyeik szinte azonosak, sok múlhat azon, hogy a közvélemény-kutatásokat hosszú időn át vezető, ám végül már az első fordulóban kiesett Jan Fischer exkormányfő hívei melyikük mellé állnak – ha egyáltalán elmennek szavazni. Fischer mindenesetre Schwarzenberg Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt Zemant támogatná.
Bár mindketten hangoztatják, hogy a mostani választás – lévén az államfő személye a tét – politikailag semleges, nem a bal- és a jobboldal küzdelméről szól, a jelöltek támogatása mégis ennek alapján szerveződik. Az ellenzéki szociáldemokraták, ha vonakodva is, de egykori vezetőjüket, Zemant választották, s most talán kompenzálnak is. Zeman ugyanis máig nem tudja megbocsátani nekik, hogy 2003-ban, amikor még a parlament két háza választotta az államfőt, párttársai közül sokan a végső győztes Klausra szavaztak, ő pedig az első fordulóban búcsúzott. Schwarzenberg a saját pártja mellett még a népszerűsége mélypontján lévő ODS híveiben bízhat, bár a Klaust elutasítók, Havel emlékét nosztalgiával felidézők is hozhatnak neki szavazatokat.
TÁLAS ANDREA
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
