A német jogtörténet egyik legnagyobb szabású perének első napját tüntetések, rendkívüli biztonsági intézkedések és hatalmas sajtóérdeklődés övezte. Az eljárás várhatóan évekig tart majd, egyedül a csaknem 500 oldalas vádirat ismertetése heteket vehet igénybe. 

Az NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolják. Az NSU környezetéből négy személyt vádoltak meg, kettőt gyilkosságban való bűnrészességgel, kettőt terrorista szervezet támogatásával. Az ügyeket összevonva tárgyalják. Az öt bíróból álló bírói tanács egyelőre 80 tárgyalási napot tűzött ki. A tervek szerint 606 tanút és 22 szakértőt hallgatnak meg.

Beate Zschäpe a nyomozás során nem tett vallomást, és várhatóan a bíróság előtt sem szólal meg. A vádhatóság dolgát az is nehezíti, hogy a bizonyítékok nagy része megsemmisült, mert Zschäpe felrobbantotta a csoport rejtekhelyét - egy családi házat - , mielőtt 2011-ben feladta magát. A vádlottakat 12 ügyvéd képviseli. A vádhatósághoz 77 magánvádló csatlakozott, többségük az áldozatok rokona, őket összesen 53 ügyvéd képviseli a tárgyalóteremben, amelyet át kellett építeni, hogy elférjen az eljárás több mint 200 állandó részvevője.

A per háromhetes késéssel kezdődött, mert újra kellett osztani a sajtónak fenntartott ötven tárgyalótermi helyet, miután egy török lap az alkotmánybíróságon megtámadta a sajtóhelyek elosztási módját. Az első tárgyalási nap sem az eredeti menetrend szerint alakult, mert Beate Zschäpe ügyvédei elfogultsági indítványt nyújtottak be a tanácsvezető bíró ellen, arra hivatkozva, hogy annak utasítása alapján a biztonságiak minden tárgyalási nap előtt megmotozzák őket, az ügyészeket és a magánvádlók ügyvédeit viszont nem. Zschäpe védői szerint ez diszkrimináció, és a tanácsvezető bíró elfogultságát jelzi. 

A tanács végül úgy határozott, hogy a tárgyalást folytatják, és az indítványról később - és az érintett bíró nélkül - döntenek, délután azonban a fővádlott védőinek kérésére ismét szünetet kellett tartani. Az egyelőre nem ismert, hogy eljárás első lényegi része, a 488 oldalas vádirat ismertetése mikor kezdődhet el. 

A müncheni bíróság épülete előtt több tüntetést tartottak. Demonstráltak a vádlottak példás megbüntetéséért, de megjelentek a német szélsőjobboldali szubkultúra egyes képviselői is, hogy kifejezzék szolidaritásukat a vádlottakkal. Egy neonáci szimpatizáns felsőjén rovásírásos felirattal az állt, hogy "magyar". 

Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azt követően, hogy Zschäpe feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. Az NSU ügye megmutatta, hogy Németországban jóval kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők gondolták, a hatóságok pedig súlyos kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában.

A keletnémet Türingiában 1998-ban létrejött csoport tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. A belső elhárítás csődöt mondott, hiszen számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, de a terrorista sejtet nem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "törökbüfé-gyilkosságok" címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.