Hajók és szigetek kapcsolatáról általában akkor beszélünk, amikor a hajók a kikötőkben utasra vagy árura várnak, de közöttük más kapcsolat is létrejöhet, mint például április 20-án történt a Csendes-óceán északi részén – írta elemzésében az OMSZ.

A NASA Terra műhold szenzora készítette azt a képet a Csendes-óceán fölött, az Aleuti-szigetek térségében, amelyen a hajók útvonala jól kirajzolódik néhány légörvény társaságában. A hajók útvonalát nyugat-keleti irányú fényes sávok jelzik, míg a közelben található Tanaga-sziget okozta örvények északról dél fele épültek fel. A helyzet érdekessége, hogy a fényes sávok egy kevésbé felhős térségben keletkeztek.

met.hu

A hajóútvonalak meglehetős fényessége utal a keletkezés módjára is – tette hozzá az OMSZ. A vízgőz apró részecskéken, úgynevezett kondenzációs magvakon csapódik ki, így válik láthatóvá. Ezek a kondenzációs magvak többnyire természetes eredetűek, mint például a szél által felkapott és szállított sivatagi por, de a tengervízből kiváló sómagvak is ide sorolhatóak.

Ugyanakkor a tüzelőanyagok égetése – esetünkben a hajók kipufogógáza – is kondenzációs magként funkcionál. Ellentétben a természetes eredetű aeroszolokkal a hajó által kibocsátott égéstermékek jóval kisebb méretűek, ráadásul kis területen és nagy mennyiségben történik a kibocsátás. Ezek mind a leendő „felhőzet” csírái.

A kondenzálódott víz visszaveri a napsugárzás egy részét, a nagy magvakon kicsapódott víz kevesebbet, míg a nagy mennyiségű, de kis méretű kipufogógázok által keletkezett apró cseppecskék jóval többet. Következésképp a hajó által keltett „felhők” több napfényt vernek vissza, így fényesebbnek látszanak az űrből.

Habár a legtöbb hajóútvonal nyugat-keleti irányba esett ebben az időszakban, mégis néhány felhősáv kavargó, örvénylő alakot öltött. Ennek oka a kép felső részében található Tanaga-sziget, amely úgynevezett Kármán-örvénysort keltett az észak felől áramló levegőben. Ezért az egyenes hajóútvonalakat jelző felhősávok az örvények térségében megcsavarodtak.