szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ezer feletti letartóztatottat, hasonló számú sérültet, állítólag két halottat eredményeztek eddig a múlt pénteken elkezdődött törökországi zavargások. Az egyik isztambuli közpark védelméért indult demonstráció mára kormányellenes tüntetéssorozatba csapott át, a világi berendezkedés híveinek elegük lett az iszlamizáló török kormányból. Könnygáz, paprikaspray és rendőri brutalitás a demokrácia közel-keleti mintapéldájának tartott Törökországban.

Egyre jobban eldurvulnak az utcai zavargások Törökországban. Az Isztambulban kirobbant, a Gezi park átépítése ellen tüntetőkre először péntek hajnalban támadtak paprikaspray-vel, könnygázzal és vízágyúkkal a rendőrök, azóta viszont a tüntetések a 15 milliós török nagyváros több részére, és több tucat városra, sőt külföldre – például Németországra, ott a helyi törökök szerveztek szimpátiatüntetést – is átterjedtek.

A rendőrök a hírügynökségi videók, fotók és a török média jelentései szerint igen keményen, helyenként brutálisan léptek fel a demonstrálók ellen. A fákat védő tüntetés eközben túllépett eredeti keretein, és kormányellenes tiltakozássá dagadt. Bár szombaton még úgy tűnt, a rendőrség elhagyja az Isztambul egyik központjának számító Taksim teret, a folytatódó tüntések közepette vasárnap már megkezdődtek az őrizetbe vételek.

A BBC szerint eddig 67 városból összesen 1700 embert gyűjtöttek be, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint pedig ketten meg is haltak, a sérültek száma a több százat is eléri. A sérülteket mecsetekben, egyetemeken, üzletekben kialakított átmeneti kórházakban helyezték el. Mi történik abban az országban, melyet a Nyugat a Közel-Kelet stabil demokráciájának tart? A szekuláris, vagyis világi, illetve az iszlamista erők újabb egymásnak feszülésének lehetünk tanúi?

Egységes szekuláris állam Törökország

Az emberek fele gyűlöli a Recep Tayyip Erdogan vezette kormányt, állítja a huszonéves egyetemista, Latife: Mint elmondta, a Gezi park ügye (és hogy az alkoholértékesítést kijelölt boltokra bíznák) pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban, elegük van az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 12 éve tartó hatalmából. Ő a török fővárosban, Ankarában vett és vesz részt a tüntetéseken, amelyeken elmondása szerint a rendőrség igen komolyan lépett fel velük szemben: miközben zászlókkal vonultak a központba, a rendőrség könnygázzal "támadt rájuk", aki pedig lekerült a földre, azt megrugdosták. Latife elmondta, hogy a rendőrségnek be kell fejeznie a demonstrálókkal szembeni erőszakos fellépést, és addig tüntetnek, amíg a kormány nem mond le.

Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta a török rendőrség a tömeget
©

A tüntetések mögött azonban egy, a Törökország megalapítása óta tartó kérdés vonul végig: az állam alapító atyja, Musztafa Kemal Atatürk igyekezett minden vallási örökséget a privát szférába visszaszorítani és Törökországot egy világi, modern állammá tenni. Latife elmondta, hogy külföldön mérsékelt iszlamista országnak tartják Törökországot, de tulajdonképpen őket szekuláris környezetben nevelték fel úgy, hogy toleránsak legyenek a különböző véleményekre. A vallás szerinte nem volt a politika eszköze. "Nagyapáink elmentek a mecsetbe imádkozni, de emellett rakizni is jártak a barátaikkal, és soha senkit nem ítéltek el másfajta életviteléért" – hangsúlyozza Latife. Az iszlám nem határozta meg identitásukat – ennek a kormánynak a hatalomra kerüléséig.

Amit Európa és az Egyesült Államok Törökországból lát, az egy erős, muszlim állam, a Közel-Kelet "csillaga", növekvő gazdasággal. Ők ugyanakkor azt látják, hogy újságíróikat bebörtönzik, a hadseregüket – mely a szekuláris berendezkedés őre volt – legyengítették, a kormányon pedig egy olyan párt van, mely kézi vezérléssel, saját céljainak megfelelően alakítja át az alkotmányt úgy, hogy közben elveszi az emberek szabadságjogait. "Szembeállítanak minket egymással életvitelünk, vallási meggyőződésünk és örökségünk alapján" – emelte ki az ankarai egyetemista, aki hozzátette, azért tüntetnek, hogy az eredeti, országalapító elveiket visszakapják.

A közösségi média tölti be a közszolgálat szerepét

Mivel a mainstream török média a tüntetéseknek főként csak az erőszakos oldalát emeli ki – egyes kormányközelinek tartott újságok az eseményekről nem is adtak hírt, a nagyobb tévék közül az egyik pedig egy pingvinekről szóló dokumentumfilmet sugárzott szombat este a tüntetésekről való tudósítás helyett –, így a közösségi média, elsősorban a Twitter vette át az információterjesztés szerepét. Ezeken viszont sok valótlan információ is terjed. Például, hogy az Alkotmánybíróság lemondatja a kormányt, ha 48 óránál tovább tartanak a tüntetések.

A török kormányzat médiához fűződő viszonyulását mellesleg jól jelzi, hogy Erdogan hétfőn vitába keveredett a Reuters egyik újságírójával, aki szerinte félreinformálja hírügynökségét a Törökországban zajló eseményekről. Az újságíróval való összezördüléssel Erdogan ugyanakkor csak azt érte el, hogy míg a sajtótájékoztatót megelőzően a Reuters munkatársának mindössze 195 követője volt Twitteren, addig ez nem sokkal a vita után 54 ezerre ugrott.

Szekuláris vs. vallásos
Az Erdogan vezette kormányzat a gazdaság sikereit előszeretettel bújtatja vallási köntösbe. Ez nem tiszta iszlamista propaganda, mert az ellentétes lenne a Törökországban az államot és a vallást szigorúan kettéválasztó törvényekkel. De a vallási elemek kétségkívül nagyobb hangsúlyt kapnak a török kormány retorikájában és cselekvéseiben, mint korábban bármikor. "Az állam feladata a vallásos generációk felnevelése", az "egy nemzet, egy ország, egy állam és egy vallás" kijelentések megfelelni igyekeznek az Erdogant megválasztó tömegek véleményének. Ráadásul ezek a vélemények mindig is ott szunnyadtak a török emberekben az 1923-as államalapítás óta, csak az erről szóló diskurzus folyamatos ellehetetlenítése – katonai puccsok, a szekularizmus állandó védelme – következtében az iszlámmal kapcsolatos kérdéseket a szőnyeg alá söpörték. A magát konzervatív demokratának, semmint iszlamistának valló Erdogan így nyugodtan nyúlhatott a valláshoz mint mozgósító erőhöz. Ezzel részben a szekuláris hadsereg hatalmát is tesztelte. A  több mint 10 éve hatalmon lévő török politikus folyamatosan visszaszorította a tábornokok beleszólását az ország ügyeibe, a 2007-es úgynevezett "e-puccsot" is sikerült elhárítania. A kemalista körök eközben félve tekintenek az AKP politikájára, mivel szerintük a reformok – melyek mellesleg összhangban vannak az uniós csatlakozási folyamattal is – csak arra szolgálnak, hogy a párt bebetonozza magát a hatalomba, és iszlamista irányvonalat erőltessen Törökországra (ilyen például a fejkendőviselés tilalmának informális eltörlése). A török alkotmánybíróság ugyanakkor nem talált fogást az AKP-n, nem tudták érdemben bebizonyítani, hogy "titkos agenda" lenne a háttérben, és iszlamista hatalomátvételre törekedne az ankarai kormány.

Erőszakos cselekményeket ugyanakkor nem csak rendőrök követtek el, a tüntetők közé olyanok is keveredtek, akik ATM-eket és kirakatokat zúztak be. Tény, hogy a huligánok nem segítik a demonstrációk békés jellegének hangsúlyozását, ám a rendőri erők fellépése – sok esetben diákokat és asszonyokat fújtak le könnygázzal, rugdostak meg – túlzó volt. A puszta vandalizmuson túlmutató megmozdulást az is jelzi, hogy a tüntetők egy része az egyik megmozdulás után segített kitakarítani a Taksim teret, egy bezúzott üvegű Pizza Hut elé pedig őrt állítottak, nehogy tovább rongálják a vandálok az ingatlant. Mindez az amerikai és nyugat-európai Occupy mozgalomhoz hasonlatos jegyekkel mutat hasonlóságot.

A demokrácia őréből annak egyik eltiprója?

A török kormányfő ugyanakkor nem hátrál meg. Erdogan részben az ellenzéki Köztársasági Néppártra (CHP), mely az atatürki örökség továbbvivőjének tartja magát, igyekezett hárítani a felelősséget a tüntetések miatt. Szerinte ők szítják az erőszakot. Hétfőn arról is beszélt, hogy a titkosszolgálatoknak kell megvizsgálniuk, hogy nincsenek-e esetleg külföldi erők a tüntetők mögött. A török kormányfő kifejtette, hogy már jelenleg is zajlik a "török tavasz", nem akarnak teret adni azoknak, akik ebből "telet csinálnának".

Az iszlám és a demokrácia összeegyeztethetőségének mintapéldája volt eddig Törökország – de csak eddig?
©

A török tavaszt Erdogan ezzel biztosan nem a megfelelő szövegkörnyezetben használta. Törökország volt ugyanis az arab világ demokratizálódási folyamatainak legfőbb támogatója, sok esetben pedig a minta, hogy egy iszlám többségű állam is sikeres demokrácia lehet. Egyiptom, Líbia, Tunézia is sokat merített a török tapasztalatokból, a török példa járt sok arab fiatal szeme előtt. A Taksim téri tüntetések viszont pont azt bizonyítják, hogy a török kormányfő is tud kemény lenni, ha céljai megkívánják, ennek érdekében pedig a rendőri erők is képesek brutálisan fellépni. Erdogan vezetési technikáját eddig is sokan autoriternek tartották, főként a nagyvárosi, külföldet is megjárt fiatalok azok, akik nem értenek egyet a centralizáló, és kompromisszumot nemigen ismerő, a vallást a közbeszéd keretei közé emelő kormányzati politikával.

Noha a tüntetések már az egész országra kiterjedtek, még mindig pár ezer emberről beszélhetünk, akik részt vesznek a megmozdulásokon. Törökországban azonban több mint 74 millió ember él, akik közül sokan az utóbbi évtized gazdasági felfutása révén tudnak kikecmeregni a szegénységből. Az életszínvonaluk javulását az AKP hozta el, így nem valószínű, hogy a pártra szavazó rétegek a látszólag egy isztambuli közpark átépítése és az alkoholfogyasztás korlátozása miatt tömegekben vonulnának az utcákra. A tüntetések elhúzódásával, és az európai szimpátia-demonstrációk elszaporodásával viszont mobilizálhatóak azok a rétegek, melyek egy nyugati típusú demokráciát szeretnének látni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A kínai járványügy vezetője most már azt mondja, nem úgy értette, amit a kínai vakcinák hatékonyságáról mondott

A kínai járványügy vezetője most már azt mondja, nem úgy értette, amit a kínai vakcinák hatékonyságáról mondott

Véget ért a szükségállapot Csehországban

Véget ért a szükségállapot Csehországban

Anthony Hopkins éppen festegetett, amikor kiderült, hogy nyert a BAFTA-gálán

Anthony Hopkins éppen festegetett, amikor kiderült, hogy nyert a BAFTA-gálán