A 97 éves Csatáry ellen az a vád, hogy a második világháború idején tevékenyen részt vett zsidók deportálásában. A büntetés letöltésének módjával kapcsolatos döntéssel a bíróság többek között arról határozhat, hogy Csatáry Lászlónak melyik büntetés-végrehajtási intézetben kellene letöltenie a kiszabott büntetést.

A júliusban várható bírósági döntés előzménye, hogy a kassai kerületi bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen "fasiszta megszállás és kollaboráció" miatt hozott halálos ítéletét. A népbíróság eredeti ítéletének átminősítésére azért kerített sort a kassai ítélőtábla, mivel a hatályos szlovák jogrend nem számol halálbüntetéssel, és így az egykori ítélet csak így vált "végrehajthatóvá."

A kassai kerületi bíróság által márciusban megváltoztatott ítélet eredetijét a főként "politikai bűncselekményekkel" foglalkozó kassai népbíróság hozta. Az 1948. június 8-án, egynapos per során meghozott ítélet "fasiszta megszállás és kollaboráció" bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra Csatáry Lászlót.

Az 1948-ban hozott népbírósági ítélet átminősítése ellen Csatáry László panasszal élt a szlovák legfelső bíróságnál, ám a testület áprilisban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy azt késve adták be.

Márciusban a kassai kerületi bíróság felszólította Csatáry Lászlót: közölje kíván-e védőügyvédet választani. "Mivel erre nem került sor, a bíróság jelölt ki számára védőt, és egyidejűleg július 19-re tűzte ki a nyilvános ülés időpontját" - mondta az MTI-nek Marcela Gálová, hozzátéve: az üggyel kapcsolatos esetleges további lépésekről, így Csatáry László kiadatásának esetleges kérelmezéséről is a kassai bíróság hozhat majd döntést.

Kedden a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett miatt nyújtott be vádiratot a Csatáry László ellen indított bűnügyben a Fővárosi Törvényszékhez. A vádirat szerint Csatáry László 1944 májusától kezdve tevékenyen közreműködött a kassai téglagyári internáló-, illetve gyűjtőtáborban fogva tartott csaknem 12 ezer ember deportálásában. Csatáry volt a tábor vezetője. 

A Fővárosi Főügyészség szerint, mivel háborús bűntett a vád, így az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, és a bíróságnak három hónapon belül kell megtartania az első tárgyalást.

Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint, 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba történt deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.

Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.