Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
A közép-olaszországi Perugiában tíz évvel ezelőtt, egy lakóház alapozása közben bukkantak az építőmunkások a hellenisztikus kori érintetlen etruszk fejedelmi temetkezési helyre, benne a ritkaságszámba menő kincsekkel. A törvény előírását megszegve az építtetők nem jelentették a felfedezést a hatóságoknak, hanem megpróbálták a feketepiacon eladni a felbecsülhetetlen értékű leleteket.
A hatóságok két éve, egy ismert római műkincscsempésznél találtak egy szobrot ábrázoló fotót és egy szoborfejet, amellyel a lelet valódiságát akarta bizonyítani a lehetséges vevőknek. A fénykép és a szobortöredék nyomába eredve derítették ki a nyomozók, hogy a perugiai építtetők egy eddig ismeretlen, leletekben gazdag etruszk temetkezési helyet tártak fel illegálisan.
Mire felgöngyölítették a hálózatot, a sírrablók már eladtak öt vagy hét szarkofágot umbriai magángyűjtőknek, további 15, csata- és mitológiai jelenetekkel gazdagon díszített kőkoporsót pedig a földbe ásva rejtettek el vevőre várva. Az olasz régészek megállapították, hogy a már ismert Cacni etruszk arisztokrata család temetkezési helye került elő.
Az etruszkok csak kevés írásos emléket hagytak maguk után, ezért történetük megismerése szempontjából rendkívüli fontosak a tárgyi emlékeik. A sírrablók által megtalált sírkamrák a 3-2. századból származnak, abból a korból, amikor az etruszkok már kezdtek beleolvadni a római lakosságba.
A régészek remélik, hogy a rendkívülinek mondott leletek tanulmányozása, a temetkezési hely alaposabb feltárása segít többet megtudni a Perugia környéki etruszk lakosság eddig kevéssé ismert történetéről, sorsáról.
A csütörtökön bemutatott régészeti leleteket az utóbbi három évtized legjelentősebb felfedezésének nevezte Massimo Bray, a kulturális javak minisztere, aki egyben sürgette a műkincsek nemzetközi kereskedelmének hatékonyabb ellenőrzését, az olasz kulturális örökség védelmének reformját.
