Az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja azt mondta: "Irakkal ellentétben azonban, amellyel párhuzamot szoktak vonni, az afgánoknak szükségük van arra, hogy maradjunk. Az afgánok többsége akarja, hogy maradjunk. És mi megígértük, hogy maradunk".

Dobbins szerint Barack Obama elnök még nem döntötte el, mekkora kontingenst szándékozik Afganisztánban hagyni a harcoló egységek kivonása után. Az elképzelések szerint a 2014 után is Afganisztánban maradó amerikai katonáknak kiképzési, tanácsadói és önvédelmi feladatokat látnak majd el. Washington emellett azt reméli, hogy felhatalmazásuk lesz az "al-Kaida maradványainak" üldözésére is.

A diplomata "nagyon korlátozottnak" nevezte az amerikai tervek szerint 2015-ben kezdődő missziót. Peter Lavoy, az amerikai külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az afganisztáni amerikai jelenlét nem szűnik meg, csak átalakul.

Robert Menendez, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke úgy vélte: a demokratikus rendre vágyó afgánok biztosan szeretnék tudni, hogy az Egyesült Államok nem fogja őket cserbenhagyni, ahogy azt a tálibok állítják. Bob Corker, a testület rangidős republikánus tagja szerint "csaknem kínos" és az afganisztáni amerikai erőfeszítések jövőjét is aláássa, hogy másfél évvel a NATO-misszió lejárta után még semmit sem lehet tudni a hátramaradó erő szerkezetéről és létszámáról.

Az amerikai és a szövetséges erők hivatalosan júniusban adták át az ország biztonságáért való felelősséget az afgán hadseregnek és rendőrségnek. Most 48 idegen ország körülbelül 100 ezer katonája van még Afganisztánban, akik közül 66 ezren amerikaiak.

A Fehér Ház szerdán azt közölte, hogy a közeljövőben nem várható döntés a 2014 utáni katonai jelenlét szintjéről, és a lehetséges forgatókönyvek között a teljes csapatkivonás, a "zérómelgoldás" is szerepel.