szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Minél intenzívebben művelnek egy földterületet, annál kevesebb baktérium, gomba, giliszta, atka és féreg marad a talajban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Ezek az élőlények meghatározzák a talaj tulajdonságait, például a nitrogén és szén körforgását - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban.

A kutatócsoport hatvan, intenzíven művelt mezőgazdasági terület talaját vizsgálta meg Svédországban, Nagy-Britanniában, Csehországban és Görögországban. Meghatározták minden egyes földterület különböző mikroorganizmusainak tömegét, megfigyelték a nitrogén és a szén körforgását.

Kiderült, hogy az intenzíven vagy közepesen erősen művelt földeken a parlagon hagyott mezőkhöz képest megtizedelődött a talajlakók száma. A kutatók szerint ez kihat a föld ökológiai tulajdonságaira. Ha több baktérium él a talajban, több nitrogén mineralizálódik, azaz felvehető növényi táplálék válik belőle.

Az intenzív mezőgazdasági művelés nyomán azonban kevesebb a talajbaktérium, ez pedig fokozhatja a műtrágyafüggést. Ha azonban több a nitrogén a talajban, mint amennyit a növények fel tudnak venni, akkor a felesleget kimossa a víz. "A nitrát a talajvízbe kerül, ez pedig veszélyezteti az ivóvíz minőségét" - magyarázta Karoline Uteseny, a Bécsi Egyetem környezetvédelmi, növényi és mezőgazdasági ökológiai tanszékének kutatója.

A tanulmány szerint az üvegházhatású gázok mennyisége is nőhet így, hiszen a nitrát nitrogénné alakulása gyakran dinitrogén-oxid (az érzéstelenítéshez is használt "nevetőgáz") kibocsátásával jár. Minél több ostoros egysejtű él a talajban, annál kevesebb keletkezik ebből a gázból, állítják a kutatók. "Ezért bocsát ki kevesebb dinitrogén-oxidot a füves rét, mint a megművelt földek" - vélte Uteseny.

A tanulmány bebizonyította, hogy a szén és a nitrogén körforgásának modellezésekor nemcsak a földművelést, hanem a talaj élővilágát és annak táplálékláncát is figyelembe kell venni. "Ha megismerjük ennek a táplálékhálózatnak a tulajdonságait, pontosabban előre jelezhetjük például a nitrogén körforgását, mint ha csak a mezőgazdasági folyamatokra figyelnénk, hiszen a talajban található élőlények szükségleteinek több köze van a körforgást irányító folyamatokhoz" - tette hozzá Uteseny.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!