A japán kapituláció 68. évfordulóján azért tiltakoztak az utcára vonulók, mert Tokióban japán törvényhozók és a kormány tagjai közül többen felkeresték a háborús áldozatoknak, de háborús bűnösöknek is emléket állító Jaszukuni szentélyt. A felvonulók azt kiabálták, hogy "le a japán militarizmussal", és a szigetország miniszterelnökét, Abe Sindzót a japán hadseregfejlesztés tervei miatt bírálták.

A tajvani külügyi tárca hivatalos közleményében arra sürgette a japán kormányt és az ország "egyes politikusait", hogy tanuljanak a történelem leckéiből, és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amellyel megsértik a szomszédos országok népeit.

Tajvan fél évszádon át volt Japán gyarmata, amíg Japán 1945-ben, a második világháború végén, megadásra nem kényszerült.

Japán konzervatív kormányfője csütörtökön a jelek szerint szakított elődeinek két évtizedes hagyományával, beszédében kerülte azokat a kifejezéseket, mint a "mély megbánás" és az "őszinte gyász", amelyeket elődei használtak, amikor a császári hadsereg által Kelet-Ázsiában okozott szenvedésekre utaltak.

Peking és Szöul egyaránt kemény szavakkal illette a jelenlegi japán vezetést. A kínai fővárosban a japán kormány tagjainak a Jaszkuni-szentélyben tett látogatása miatt Liu Csen-min külügyminiszter-helyettes berendelte a japán nagykövetet. A dél-koreai külügyminisztérium közleményben fejezte ki tiltakozását, arra sürgetve Japánt, hogy nézzen szembe a történelemmel s benne a maga múltbéli szerepével.

Megfigyelők megjegyzik, hogy mind a pekingi, mind a szöuli reakció az idén szokatlanul erős volt, hiszen sem a japán kormányfő, sem a külügyminiszter nem látogatta meg a sintoista imahelyet, bár Abe küldött ajándékot a Jaszukuninak.