Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az uniós pénzek részleges megvonásával fenyegeti az Európai Bizottság Horvátországot, ha Zágráb nem törli el azt a törvénymódosítást, amely megakadályozza egy volt jugoszláv titkosszolgálati vezető kiadatását Németországnak.
Ilyen esetekben a horvát csatlakozási szerződés 39. cikkelye "megfelelő intézkedéseket" helyez kilátásba, "ez magában foglalhatja a pénzügyi eszközök felfüggesztését is, ami azt jelentené, hogy Horvátországnak csak korlátozott hozzáférése lehetne az EU-alapok forrásaihoz" - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke a danas.hr hírportálon hétfőn közzétett interjúban.
Ez a "sajnálatra méltó incidens" azoknak ad muníciót, akik szerint még nem érett meg az idő a Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló tárgyalásokra – mondta Reding.
Korábbi sajtóhírek szerint Reding júliusban küldött levelében felszólította Zágrábot: augusztus 23-ig tegyen ígéretet arra, hogy eltörli azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak.
A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza az idén július elsején csatlakozott Horvátország és a többi EU-tagállam között. A törvénynek a Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament (szábor) június végén, a horvát csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el.
A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során senki sem említett semmilyen időkorlátot az európai elfogatóparancsról szóló törvény alkalmazását illetően.
A törvénymódosítás az abban foglalt időkorláttal megakadályozza mások mellett egy Németország által keresett személy, Josip Perkovic kiadatását. A volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot egy nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.