Orosz rulett

„Tolvajok, gyertek ki” – üvöltötte több száz feldühödött ciprusi a minap a földközi-tengeri szigetország első számú pénzintézete, a Bank of Cyprus nicosiai székháza előtt, a biztonsági őrök gyűrűjében. A kisbefektetők elkeseredésükben szánták rá magukat az akcióra, miután fél éve nem kapták meg az ígért hozamot. A Bank of Cyprus és a második legnagyobb pénzintézet, a Popular Bank összesen 1,2 milliárd euró értékű, évi 7 százalékos kamatozású kötvényét 17 ezren lejegyezték, és nem kizárt, hogy az egész befektetésüknek búcsút inthetnek.

Mióta Ciprus tavaly júniusban – az eurózóna 17 tagállama közül ötödikként – Brüsszelhez fordult pénzügyi segítségért, nincs jelen a külföldi pénzpiacokon, és az Oroszországtól 2011 szeptemberében kialkudott 2,5 milliárd eurós hitelből tartja fenn magát. A Moszkvában tanult, oroszul folyékonyan beszélő kommunista ciprusi elnök, Demetrisz Krisztofiasz által kijárt kölcsön elvben a szigetország hároméves finanszírozási szükségletét fedezte volna, ám a gazdasági helyzet rosszabbodása gyorsabban morzsolja el a pénzt. Ráadásul a hitel visszafizetése is problémásnak tűnik, Nicosia azt szeretné elérni az orosz kormánynál, hogy 2021-re tolja ki a 2016-os lejáratot. Pedig az évi 4,5 százalékos kamat lényegesen kedvezőbb, mint a hitelminősítők sorozatos leértékelése nyomán mélyen spekulatív kategóriába került ciprusi államkötvények hozama. Sőt Nicosia megpróbálja arról is meggyőzni Moszkvát, hogy csatlakozzon az uniós mentőcsomaghoz.

Az államcsődközeli helyzet elkerüléséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez elengedhetetlen uniós mentőcsomagról máig nem született döntés. Az eurózóna tagállamai közül többen – a folyósítandó hitelből a legnagyobb hányaddal részesedő Németország, valamint Finnország és Hollandia – a fenntartásaiknak adtak hangot, az IMF pedig egyelőre nem kíván beszállni. A segítségnyújtás halogatásában szerepet játszik Ciprus offshore előnyöket kínáló pénzügyi státusa, de főleg a szigetország bankjaiban az utóbbi két évtizedben elhelyezett, esetenként kétes forrásból származó, a pénzmosás gyanúját is felvető orosz oligarchatőke. Berlinben nemcsak Angela Merkel német kancellár szabaddemokrata koalíciós partnerei, de az ellenzéki szociáldemokraták és a zöldek is helytelenítik, hogy német pénzből tőkésítsék fel a ciprusi bankokat, és mentsék meg a bennük lévő, orosz oligarchák által oda mentett vagyonokat. Mi több, a görög mentőcsomag idején hasonló kereszttűzbe került Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is hasonló álláspontra helyezkedett.

A német hírszerzés tavaly őszi jelentése alapján összeállított listán szerepel a Chelsea angol fociklub tulajdonosa, Roman Abramovics is, aki Lanebrook nevű ciprusi cégén keresztül tartja ellenőrzése alatt birodalmát. Van pénze Cipruson az orosz iparmágnások egész sorának, Vlagyimir Liszinnek, Alekszej Mordasovnak, Vlagyimir Potanyinnak, Vagit Alekperovnak, Aliser Uszmanovnak, de a kegyvesztetté vált volt moszkvai polgármester, Jurij Luzskov feleségének, Jelena Baturinának is. Dmitrij Ribolovljev műtrágyamágnás – az AS Monaco fociklub tulajdonosa – pedig a Bank of Cyprus 10 százalékát szerezte meg. A hírszerzési jelentés emlékeztet arra, hogy az üzletember 1996-ban 11 hónapig börtönben ült riválisa meggyilkolásának vádjával, ám végül bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentették.

A Nagy-Britanniában tanult, a bankszférából érkezett ciprusi pénzügyminiszter, Vasszosz Sjarli szerint közel sem akkora az orosz pénzügyi jelenlét, mint ahogy azt Brüsszelben feltételezik. A bankokban 70 milliárd eurós megtakarítást tartanak nyilván, ebből a helyi lakosok 45 milliárddal részesednek, a fennmaradó hányad a külföldieké, és csak felerészben oroszoké. Ezzel szemben a német hírszerzési források 35 milliárd euróra teszik a Cipruson tartott orosz pénzeket. Jellemző, hogy a moszkvai jegybank adatai szerint Oroszországba 2011-ben Ciprusról érkezett a legtöbb külföldi befektetés, 13 milliárd dollár. Ugyanez a helyzet a ciprusi oldalon: közel 300 millió euróval Oroszországból származott a legtöbb külföldi invesztíció.

Alaptalannak tartja a nicosiai kormány a társasági nyereségadó kulcsa miatt a többi uniós tagállamtól származó kritikákat is, mondván, az EU-ban valóban a legalacsonyabb, 10 százalékos mértékre rakódó egyéb terhek – például az osztalékadó – miatt az elvonás ennek a duplája is lehet. Ciprus hangoztatja, hogy a pénzmosás kiszűrésére a nemzetközi és az uniós előírásoknak megfelelően megalkották az összes szükséges törvényt, s felállították a végrehajtáshoz szükséges intézményeket.

A mentőcsomaggal szemben gazdasági aggályok is felmerültek. Az EU és az IMF sem hisz abban, hogy Ciprus képes lenne visszafizetni az általa szükségesnek tartott tavaly júniusi 4 milliárddal szemben immár 17,5 milliárd eurós – az ország GDP-jével megegyező összegű – segítséget. A görög államkötvényeken, egyéb vállalati és lakossági hitelezésen közel 7 milliárd eurót bukott ciprusi bankok feltőkésítése legalább 10 milliárd eurót igényel, a többire pedig az adósságszolgálat, az állami kiadások finanszírozása miatt lenne szükség. A mentőcsomagba foglalt hitelek az államadósságot a GDP 80 százalékáról a 140-150 százalékára emelnék, amit Brüsszelben finanszírozhatatlannak tartanak. Már csak azért is, mert a pénzügyi szektor mellett a turizmusra épülő ciprusi gazdaság második éve súlyos recesszióban van, és a költségvetés a GDP 5,5 százalékára rúgó hiánnyal küszködik.

Az államcsőd a szigetország kiválását hozhatja magával a valutaövezetből, aminek hatása kiszámíthatatlan, jóllehet a gazdaság az eurózóna GDP-jének kevesebb mint a 0,2 százalékát adja, az uniós bankok ottani kitettsége pedig még ennél is alacsonyabb. Az IMF ezért, az EU-val ellentétben, megfontolandónak tartja a görögökéhez hasonló adósságleírást. Nicosia azonban arra figyelmeztet, ez csak elmélyítené a pénzügyi szektor válságát, hiszen az államadósság 70 százalékát ciprusi bankok finanszírozták. Segítheti ugyanakkor a megállapodást a mentőcsomagról, hogy a hétvégi elnökválasztáson Krisztofiasz már nem indult, és az első fordulót fölényesen, 45,4 százaléknyi szavazattal Nikosz Anasztasziadesz, a konzervatív Demokratikus Gyűlés jelöltje nyerte. A 66 éves ellenzéki politikus – aki mellett minapi ciprusi látogatásán Merkel is kampányolt – keményen ostorozta a jelenlegi baloldali kormányt, amiért nem állapodott meg a mentőcsomagról, és annak tető alá hozását ígérte legkésőbb júniusig. Az időpont sorsdöntő Ciprusnak, akkor válik esedékessé 1,4 milliárd eurónyi államkötvénycsomag kifizetése.

TÁLAS ANDREA