Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Az önkormányzat által a város főterére szervezett békés demonstráción felidézték a romániai Nagybányán 13 évvel ezelőtt bekövetkezett környezeti katasztrófát, amely a Tiszán példa nélküli pusztítást okozott, az alföldi megyeszékhely szakembereit is védekezésre késztette, hogy megóvják a település ivóvízbázisát.
Szalay Ferenc fideszes polgármester, aki tizenhárom éve szintén a város vezetőjeként irányította a védekezési munkálatokat, a több mint száz demonstráló előtt azt mondta: az erdélyi Verespatakon olyan aranybánya megnyitására kaphatnak engedélyt külföldi befektetők, mint amilyen 2000-ben a tiszai cianidos szennyeződést okozta.
Visszaemlékezésében a vízügyi szakemberek nagyfokú hozzáértésének tulajdonította, hogy Szolnokot megóvták a környezeti csapás egyik legkellemetlenebb következményétől, ivóvize elszennyeződésétől.
A nagybányai Aurul vállalat bányája ülepítő gátjának átszakadásakor annak idején kereken 100 ezer köbméter cianid és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, onnan a Tiszába. A folyó magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el, és 15 ezer, a Tiszából közvetlenül vagy közvetetten élő ember vált egy időre munkanélkülivé - érzékeltette az országot ért károkat a politikus. Szólt arról is, hogy a magyar államnak 29,4 milliárd forint kártérítést járt volna, de ezt a kárigényt nem sikerült érvényesíteni.
Szalay Ferenc a tervezett verespataki bányanyitásról azt mondta: nem kevés munkahely múlik ezen, s a foglalkoztatás Romániában is probléma, de nem lehet a világot tönkretenni csak azért, "mert valakik 300 ezer tonna aranyat ki akarnak nyerni abból a térségből".
Ludescher István, Szolnok testvérvárosának, Nagybányának az alpolgármestere beszéde elején önkormányzata nevében megkövette mindazokat a magyar embereket, akiket érintett a 13 éve történt ciánkatasztrófa. Elmondta, hogy a nagybányai bánya működése ellen a katasztrófa bekövetkezte óta küzdenek, miután egy helyi népszavazáson a megjelentek 97 százaléka egyetértett annak bezárásával. Ennek szellemében az elmúlt években a nagybányai önkormányzat rendeletet hozott arról, hogy az érintett ipari zónában tilos az építkezés és a termelő tevékenység. A jelenleg moldvai, kazah, orosz és kínai kézben lévő bányavállalat azonban változatlanul arra készül, hogy egy 8,5 millió köbméteres zagytározó anyagát feldolgozza.
Közölte: "ez egy tőkeerős részvénytársaság, amelynek sok pénze van, hogy az igazságszolgáltatást befolyásolja", ezáltal megsemmisíthetők az önkormányzati rendeletek. A nagybányai alpolgármester hozzátette, ebben van nagy szükségük a külföld, így a szolnokiak támogatására, hogy a tiltakozások eljussanak azok fülébe is, akik majd döntenek a peres eljárásokról.
