szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ha az emberek nem változtatnak szokásaikon, 2100-ra naponta akár 11 millió tonna szilárd halmazállapotú szemét keletkezhet - olvasható a kanadai Ontario Egyetemen dolgozó Daniel Hoornweg szakértő és kollégái által készített, a Nature című szaklapban bemutatott tanulmányban.

A hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé, az üvegházhatású gázokat is ideértve. Egyes kínai, koreai, brazíliai és mexikói szemétlerakókban például naponta tízezer tonna szemét landol - írják a kutatók.

A szemét-felhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amit jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban. "Jó úton járunk afelé, hogy több mint megháromszorozzuk a szemét mennyiségét" - figyelmeztetnek a szakértők. 

Jelenleg az európai és észak-amerikai ipari országok termelik a legtöbb hulladékot. Itt a tudósok szerint a napi szemétmennyiség 2050-ben érheti el a csúcsot, a népességnövekedés lassulásával és a technológiai fejlődéssel pedig ezután a szemét mértéke lassan csökkenhet. Ez bizonyos városokban akár korábban is bekövetkezhet. A kaliforniai San Francisco például a hulladék 55 százalékát újrahasznosítja, és azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra nullára redukálja a megmaradó szemét mennyiségét.

A szemét elsősorban a városi régiók problémája: a városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők - a városiasodás pedig egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. 2025-re a napi szemét mennyisége elérheti a több mint hatmillió tonnát, amely elég lenne kukásautók 5000 kilométeres konvojának megtöltéséhez.

Ott növekszik különösen erősen a szemét mennyisége, ahol a gazdasági növekedés is jelentős - jelenleg Kelet-Ázsiában, azon belül is Kínában. A prognózisok szerint a dél-ázsiai gazdaság, főként az indiai 2025 körül kezd erősen növekedni. A Szaharától délre lévő afrikai országokban ez 2050 körül várható. 

Pozitív példa San Francisco mellett a japán Kavaszaki, ahol az ipari folyamatok oly mértékben tökéletesedtek, hogy a város ma már évente 565 ezer tonnával kevesebb hulladékkal terheli a környezetet. Egész Japán példaértékű a szemétkezelés szempontjából: egy átlagos japán egyharmaddal kevesebb hulladékot termel, mint egy amerikai. Hoornweg és kollégái szerint mindez visszavezethető a kulturális normákra, a városok nagy népsűrűségére és az importtermékek drágaságára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!