Az elnök szerint a parlament előtt öt törvényjavaslat van, amelyek lehetővé teszik, hogy a bebörtönzötteket külföldön gyógykezeljék. Úgy vélte, hogy a parlamenti képviselőknek az öt előterjesztésből kell egy konszenzusos változatot "összegyúrnia". Ismét megígérte, hogy aláírja azt a törvényt, amelyet a törvényhozás megszavaz.

A 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírásáért hét év börtönre ítélt politikus a Nyugat szemében jelképe lett az ukrajnai szelektív igazságszolgáltatásnak, amelynek megszüntetését az Európai Unió feltételül szabta ahhoz, hogy aláírja Kijevvel a szabadkereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodást a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten.

Timosenko ügyének rendezése egyelőre holtponton van. Janukovics egyelőre határozottan elzárkózik attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit csak kis fölénnyel győzött le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. A kormánypárt és az ellenzék viszont egymást kizáró, merev álláspontra helyezkedett.

A kormányzó Régiók Pártja csupán megszakítaná a börtönbüntetést a külföldi gyógykezelés idejére, a hátralevő időt pedig később letöltetné a már meggyógyult politikussal. Az ellenzék viszont ragaszkodik Timosenko büntetésének eltörléséhez, azt állítva, hogy Brüsszel a szabadon bocsátását szabta feltételül. Mindkét oldal egymást vádolja azzal, hogy meghiúsítják a társulási megállapodás aláírását.

Az ukrán törvényhozás legközelebb november 19-én ül össze. Csütörtökön közleményben kérték a parlamenti ellenzéki erők vezetői, Arzsenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője, Vitalij Klicsko, az UDAR és a nacionalista Szvoboda párt elnöke az uniótól, hogy november 18-án, az EU külügyminisztereinek ülésén még ne mondja ki véglegesen, hogy Ukrajna nem készült fel a társulásra.