szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nyomozást indítottak az ausztrál hatóságok magyar szakmunkások ügyében, akiket feltehetőleg egy német cég vitt be az országba munkavállalási vízummal, és méltatlan, nem biztonságos körülmények között, mélyen alulfizetve agyondolgoztatja őket - jelentette pénteken az ABC News hírportál.

A húsz magyart a Schaefer német fővállalkozó cég vitte be az országba négy és fél hónappal ezelőtt, és a helyi törvények szerint nekik járó bérnek csak a felét fizeti ki nekik - állítja az ausztrál építőipari szakszervezet.

A munkások fémállványokat szerelnek össze egy hatalmas, teljesen automatizált raktárban, amely az IGA szupermarketlánc számára épül. A szakszervezet szerint az angolul nem beszélő munkások csak úgy tudnák betartani a biztonsági rendszabályokat, ha rendelkezésükre állna egy tolmács, de az nincs, és a munka nagyon veszélyes körülmények között folyik. (A hvg.hu korábban cikksorozatban foglalkozott a magyar hentesek németországi kizsákmányolásáról. A méltatlan helyzetbe került húsipari dolgozókról itt olvashat.)

A padlón aludtak

Egy magyar származású helybeli ausztrál, Tony Day elmondta az ABC Newsnak, hogy az egyik férfinak, akinek munka közben fémforgács került a szemébe, azt mondta a munkaadó: nincs szükség orvosi beavatkozásra, de ha ő akar, akkor az egészségügyi szolgáltatásért fizessen az utasbiztosításából. Tony Day volt az, aki észrevette, hogy a magyar munkások milyen sanyarú körülmények között élnek. Egy háromszobás házban laknak mindannyian. Ráadásul az ott-tartózkodásuk első éjszakáján a padlón aludtak, mert nem volt még ágy sem.

Az egyik munkás tolmács segítségével elmondta az ABC Newsnak, hogy messze kevesebb bért kapnak, mint amennyit Magyarországon ígért nekik a Schaefer. A szakszervezet képviselője arról számolt be, hogy a magyarok nem kapnak bérjegyzéket és olyan dokumentumot sem, amelyben le volna írva, hogy mire jogosultak. Egyértelmű, hogy kizsákmányolják őket - jelentette ki Rebel Hanlon, a CFMEU szakszervezet új-dél-walesi részlegétől.

Az ABC News megkérdezte a munkaadó Assmont cég és a fővállalkozó Schaefer képviselőit is a magyarokról. A Schaefer egyik tisztségviselője azt mondta: egyáltalán nem tudtak a magyarok panaszairól mindaddig, amíg ügyük médianyilvánosságot nem kapott, és hogy a céget "legalább annyira aggasztja az eset, mint bárki mást". Az Assmont a húsz magyar közül már hármat visszaküldött Magyarországra. Közölte, hogy teljesen eleget akar tenni az ausztrál előírásoknak és törvényeknek, továbbá mindent megtesz azért, hogy a magyarok panaszait "a lehető leggyorsabban és kielégítően orvosolják".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Vállalkozás

Mit tehet az alkalmazott, ha kizsákmányolja a munkáltatója?

Mit tehet a munkavállaló szerződésszegés esetén, ha annak nincs írásos nyoma? A munkáltató rendelhet-e el munkanapot, ha egyetlen szabad hétvégéje van az alkalmazottnak? Jogos-e, ha az ünnepnapra eső pihenőnapot nem fizetik ki? Kinek és mikor jár az álláskeresési járadék? Olvasóink kérdéseire Viszló László, a hvg.hu munkajogásza válaszolt.

Orosz Márta Gazdaság

A húsipari kizsákmányolás fellegvárában jártunk

Idilli kistelepülések sorakoznak Németország húsipari fellegvárában, az amúgy csak "húsos fazéknak" (Fleischtopf) nevezett vidéken, Alsó-Szászország tartományban. Az itt élőknek látszólag nyugodt és kiszámítható életük van, kivéve azoknak a leginkább magyarul, románul és lengyelül beszélő szakmunkásoknak, akiknek a munkája működteti a németországi vágóhidak és hentesüzemek futószalagjait. Vödrös embereknek is hívják őket, mert a késeiket vödörben vagy bevásárlókosárban szállítják, hogy a portán azonnal lássák, mit visznek ki a gyárból. A sztereotípia, hogy a kelet-európaiak lopnak, él. Éhbérért dolgoznak, a helyzetük az elmúlt tizenöt évben lényegében változatlan. A magyar és kelet-európai húsipari szak- és segédmunkások németországi kizsákmányolásáról szóló cikksorozatunknak újabb, harmadik fejezete.