Az erdélyi magyarok a magyarországi és a romániai politikai térben című kutatást a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében végezte Kiss Tamás és Barna Gergő szociológus. A kutatók az erdélyi magyarokat több metszetben is megpróbálták a román politikai közösségen belül elhelyezni – írja a Transindex.

A kutatók szerint az indoklások alapján az állapítható meg, hogy a válaszadók döntő többsége, amikor azt mondja, hogy az erdélyi magyarok a román nemzet részét képezik, ez alatt nem a román nemzettel való azonosulást érti. A megállapítás mögött érzelmileg semleges, sőt az esetek jelentős részében negatív viszonyulás áll. Ezt a felvetést bizonyítja az arra a kérdésre adott válasz is, hogy „személyesen a román nemzet tagjának érzi-e magát”, ugyanis ez esetben a többség nemmel válaszol.

A lekérdezésben résztvevőknek a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk. Arra a kérdésre, hogy a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román nemzetnek, 573 személy igennel válaszolt, 406 pedig nemet mondott erre a kérdésre. Az igennel válaszolók azonban a válaszukat többnyire (70,6%-ban) a területi komponenssel indokolták. Az erdélyi magyarokat a román nemzet részének tekintő válaszadók közel fele (48%) ezt a szempontot érzelmileg teljesen semleges vagy akár negatív értelemben használta.

A területi komponenst említők köréből olyan válaszok érkeztek, mint például: „Erdély Romániához tartozik”, „Romániában élünk, nincs más választásunk”, „hiába vagyunk magyarok, úgyis Romániához tartozunk”, „kénytelenek vagyunk itt élni”, „Romániában élünk, sajnos”.

A kutatók szerint a területiséget hangsúlyozó válaszok között érzelmileg talán kevésbé semlegesek és intenzívebb kötődést sugallnak az „itt születtünk” típusú válaszok, amivel az erdélyi magyarokat a román nemzet tagjainak gondolók 12%-ánál lehet találkozni. Intenzívebb (és pozitív) kötődést sugallnak az „ide tartozunk” típusú válaszok, és ebbe a kategóriába kerültek azok a válaszok (5,%) is, amelyekben a románokkal való „együttélés” szerepel.

A következő, szintén a területi szempontot hangsúlyozó válaszkategória explicit módon kényszerközösségként értelmezi az erdélyi magyarság számára a román nemzetet. Olyan megfogalmazásokkal találkoztak a felmérés készítői, mint például „a románok megkaparintották Erdélyt”, „Romániához csatoltak minket”, „magyarok vagyunk, de elcsatoltak”. Végül a válaszadók 1,9%-a a haza fogalmára hivatkozott, a kutatók megállapítása szerint a területiségre utaló válaszok között ezek tükröznek a román politikai közösséggel, Romániával való mélyebb azonosulást.

További 406 értelmezhető válasz érkezett azoktól, akik nem tartják az erdélyi magyarokat a román nemzet részének. A leggyakrabban (a válaszok 22%-ában) előforduló indoklás a magyar nemzettagságra való hivatkozás volt. A válaszadóknak ez a része arra utalt, hogy (saját értelmezése szerint) az ember nem lehet egyszerre román és magyar. Ilyen válaszok érkeztek, mint például: „hogy lehetek román, ha magyar vagyok?”, „a magyarok nem románok”, „nem vagyunk egy nemzetiség”, „mi magyarok vagyunk, ők románok”.

A következő kategória a magyar kultúrára, anyanyelvre hivatkozik. Ez a válaszok 19%-ában jelenik meg. A példák a következők: „mert magyar az anyanyelvünk”, „nem egy a kultúra”, „nyelvi kulturális különbség van köztünk”, „nem is beszélek románul”, „sem a kultúránk, sem semmi nem talál”, „mi a magyar kultúrában nőttünk fel, nem vagyunk románok”.

A következő választípus a románokkal való ellentétet emeli ki. Ide a válaszok 12%-a tartozik. A válaszok: „a magyar nem bírja a románt és fordítva”, „utálom a románokat, hogy legyek román”, „egy kanál vízben meg tudnánk fojtani egymást”, „mindig szemben álltunk a románokkal”. A kutatást végzők ugyancsak ide sorolták azokat a válaszokat, amelyek a román nemzetállam elnyomó természetével indokolták a feleletüket: „nincsenek kisebbségi jogaink”, „elnyomnak minket”, „nem adnak autonómiát”, „nem engednek magyarokat a polcra”, „kirekesztenek bennünket”, „kisebbség vagyunk, a románok lenéznek minket”.

A válaszadók 10%-a arra utalt, hogy a román állampolgárság nem egyenlő a román nemzettagsággal, szintén 10%-ot tesznek ki azok, akik a román nemzethez való érzelmi kapcsolódás hiányát hozzák fel.

A válaszadók 7%-a az etnikai leszármazásra hivatkozott, egy következő választípus szerint (5%) a területi hovatartozás és a nemzeti kötődés két különböző dolog: „Romániában élünk, de nem vagyunk a román nemzet tagjai”. Egy következő címszó alá sorolt válaszadók (4%) egy köztes kategóriával vagy identitással azonosították magukat: 8 válaszadó „sehová sem tartozik” („ott románok vagyunk, itt bozgorok”), 6 válaszadó erdélyiként identifikálta magát, 4 válaszadó székelyként.