"Azt szeretnénk, ha európai kollégáink határozott lépéseket tennének, ami a fejlesztéseket és a pénzügyi-gazdasági támogatási program megvalósítását illeti" - mondta Janukovics a kijevi elnöki hivatal közleménye szerint. Kijev konkrétan abban érdekelt, hogy "elfogadható feltételek mellett" újrainduljon az együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal. Ezenkívül Ukrajna azt is szeretné, hogy az EU nyújtson segítséget az ukrán gázvezetékek modernizálásában, illetve hogy oldja fel az egyes ukrán exporttermékeket sújtó kereskedelmi korlátozásokat - fejtette ki Janukovics. 

Az ukrán elnök Vilniusban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajna szeretné "a közeli jövőben" aláírni a társulási megállapodást Brüsszellel. "A megállapodás megkötésében bekövetkezett kényszerszünet nem jelenti azt, hogy Ukrajnában leállnának azok a reformok, amelyek az ország európai integrációjához szükségesek" - hangoztatta Janukovics.

Az ukrán kormány - moszkvai nyomásra - a múlt hétfőn jelentette be, hogy felfüggeszti a 2012 márciusában megkezdett társulási tárgyalásokat, amelynek eredményét, az EU-ukrán társulási szerződést Brüsszel a keleti partnerségi csúcstalálkozón akarta volna aláírni. Ukrajna pénteken elzárkózott attól, hogy aláírja a megállapodást, viszont a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítették: Kijev és Brüsszel továbbra is elkötelezett a társulási szerződés megkötése mellett.

Sokan úgy vélik, hogy Kijev mostani visszalépése hosszú hónapokra, akár évekre visszavetheti nemcsak Ukrajna integrációját, de az egész keleti partnerségi program lendületét. A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerség az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki. Grúziával és Moldovával az Európai Unió pénteken parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, Azerbajdzsánnal pedig megállapodást írt alá a vízumkötelezettség enyhítéséről.