„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
"Semmilyen agresszív retorika nem működik. (...) A mi nemzetünket nem úgy ismerik, hogy enged a megfélemlítésnek" - jelentette ki Karzai az indiai NDTV televíziónak nyilatkozva. "Akkor írjuk alá a megállapodást, ha biztosak leszünk abban, hogy az lehetővé teszi a béke és a biztonság megszilárdítását" - mondta az afgán elnök a Manmohan Szingh indiai miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásai előtt.
Karzai és az Obama-kormányzat viszonya az elmúlt időszakban konfliktusokkal terhelt. Az afgán elnök rendszeresen tiltakozik amiatt, hogy az amerikai katonai műveleteknek afgán civilek is áldozatául esnek.
Karzai nem hajlandó aláírni az amerikai-afgán biztonsági megállapodást, amely szabályozza az amerikai katonai jelenlétet, miután 2014 végéig kivonják az országból a NATO 75 ezer békefenntartóját. Már korábban közölte, hogy a megállapodást majd csak a jövő áprilisi elnökválasztás után írja alá az ország új elnöke, mert az afgán vezetés addig újabb feltételeket akar belevenni a szövegbe. Karzai nem indulhat az elnökválasztáson, mert az alkotmány nem engedélyez számára harmadik mandátumot.
Washington azt reméli, hogy India, amely szoros kapcsolatokat ápol Afganisztánnal, felhasználja befolyását Karzai meggyőzésére: mégiscsak írja alá a megállapodást. Karzai bírálta a megállapodás ügyében zajló "propagandahadjáratot" és azokat az amerikai fenyegetéseket, hogy következményekkel fog járni országa számára, ha nem szignálja sürgősen a dokumentumot.
