Saját forrásból

Sajátos módon akarja kiengesztelni a nicosiai kormány a fizetőképesség megőrzéséhez elengedhetetlen 10 milliárd eurós európai mentőcsomag fejében az eurózóna történetében példa nélküli áldozatokra kényszerített külföldi nagybetéteseket. A limassoli üdülővárosban a hétvégi orosz üzleti konferencián Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök bejelentette: a főként oroszokat érintő kedvezőtlen intézkedésekből fakadó károk csillapítására enyhítenek az állampolgárság megszerzésének előírásain. Azok a külföldiek, akik a bankszektor megmentését célzó válságkezelés miatt legalább 3 millió eurós veszteséget szenvednek el, ciprusi állampolgárságért folyamodhatnak. Eddig is volt lehetőség erre, ám 10 millió eurós befektetéshez kötve, amit egyébként szintén mérsékelnek 3 millióra.

Vélhetően sokan élnek majd az EU egészére azonos jogokat nyújtó állampolgárság megszerzésének lehetőségével. Az orosz betétek összegét legalább 3 milliárd euróra teszik, de német hírszerzési források nem zárják ki a 35 milliárd eurót sem, igaz, nem tudni, hogy ennek mekkora hányada volt a válságkezelés terheit viselő két állami pénzintézetben, a Bank of Cyprusban és a Laiki Bankban. A két banknál helyezték el a 70 milliárd eurónyi ciprusi megtakarítás több mint harmadát, amelynek a betétesek 100 ezer euró feletti ott tartott pénzeiből finanszírozzák a Bank of Cyprus feltőkésítését és a Laiki felszámolását. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a Laiki nagybetétesei e pénzekről lemondhatnak, a Bank of Cyprus esetében pedig az ott lévő pénzeik legalább 60 százalékát elveszítik a kliensek.

Nem véletlen, hogy március elejétől, amikor híre ment, hogy az EU–IMF- hitelcsomag fejében előírt – akkor még 7 milliárd eurósnak mondott, ám a múlt heti újraszámoláskor már 13 milliárdosra becsült – ciprusi önrész fejében egyszeri adóval sújtják a megtakarításokat, megkezdődött a pénzkimenekítés. Legalábbis ezt gyanítják azokból az adatokból, amelyeket a Ciprusi Nemzeti Bank a kérdésben vizsgálódó parlamenti etikai bizottságnak adott át. Kiderült, március első két hetében közel hatezer céges és egyéni számláról összesen 1,5 milliárd eurót utaltak külföldre, köztük a várható intézkedésről bennfentes információkkal rendelkező politikusok. Az ellenzéki kommunista párt (AKEL) lapja, a Haravgi meg is szellőztette, hogy a listán a konzervatív elnök közeli rokonainak cége is szerepel, amely a Laikiból összesen 21 millió eurót utalt el. Az elnök ezt tagadja, családja pedig nyilvánosságra hozta céges pénzmozgásait.

A jobbközép kormánypárti képviselők átfogó támadást indítottak Panikosz Demetriadesz jegybankelnök ellen, akit az előző államfő, a márciusban leköszönt kommunista Demetrisz Krisztofiasz nevezett ki tavaly májusban. Vizsgálatot követelnek vele szemben, kíváncsiak a szerepére a bankszektor összeomlásában, különösen a Laiki csődjében. Úgy vélik, a jegybank nem tájékoztatta a kormányt a Laiki valós helyzetéről. A laza hitelezési gyakorlatot követő, politikusoknak, önkormányzatoknak, állami vállalatoknak nyakló nélkül kölcsönző pénzintézetet tavaly 1,8 milliárd eurós tőkeinjekcióval államosították, hogy elkerülje a csődöt. Ám ez nem volt elég, a fennmaradásához további 9 milliárd eurót – a ciprusi GDP 60 százalékának megfelelő összeget – kapott a központi bank sürgősségi likviditási segélyforrásaiból. A jegybankelnök akár bíróság elé is kerülhet, ha a parlament etikai bizottsága úgy dönt, hogy a Laiki ügyében a közérdek ellen cselekedett.

A kormány és a jegybank között az EU–IMF-csomag kérdésében is nézetkülönbség mutatkozik. A kormány a hitelcsomaghoz előírt, immár 6 milliárd euróval megnőtt önrész előteremtéséhez hozzányúlna az aranytartalékhoz, amiből 400 millió eurónyit eladna, és állítja, hogy erről a pénzügyminisztérium dönthet, a jegybank viszont úgy véli, csak neki van erre jogosítványa. Önmagában az ötlet is éreztette hatását a világpiacon: az utóbbi fél évben lejtmenetre került, tavaly októberben még 1800 dolláros unciánkénti jegyzés a hét elején tovább esett, 1400 dollár alá. A vita híre az EU-ig is eljutott, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az intézmény függetlenségének betartására szólította fel Nicosiát, és óva intette attól, hogy mandátumának lejárta előtt menessze Demetriadeszt.

Nehezíti a helyzetet, hogy az EU a romló gazdasági kilátások miatt úgy ítélte meg, az eurózóna pénzügyminiszterei által múlt pénteken jóváhagyott hitelcsomaghoz a szigetország nagyobb hozzájárulása szükséges. A recesszió elmélyülése következtében az EU–IMF–EKB-trojka szerint a ciprusi GDP a következő két évben a legkedvezőbb esetben is összesen 12,5 százalékkal esik vissza, az ország finanszírozása 2016-ig 23 milliárd euróból oldható meg, aminek több mint a felét magának kell állnia. A gazdaság alappillérét jelentő pénzügyi szektor lényegében tetszhalott, és bár lazítottak rajtuk, máig érvényben vannak a tőkekiviteli és készpénzfelvételi korlátok. Aligha lehet bízni a turizmus erejében, már csak az olcsóbb szomszédos törökországi konkurencia miatt is, a belső fogyasztás pedig drámaian esik vissza.

Az önrészhez adót kell emelni, így Ciprus lemondhat az uniós szinten a legalacsonyabbak közé tartozó 10 százalékos társasági adóról, amely 12,5 százalék lesz, a kamatadó pedig a duplájára, 30 százalékra ugrik. Az állami kiadások jelentős lefaragása, a nyugdíjreform és a privatizáció mellett a nicosiai kormánynak még Oroszországot is meg kell győznie, hogy a két éve folyósított 2,5 milliárd eurós hitelének visszafizetését két évvel, 2018-ig elhalaszthassa. Vlagyimir Putyin orosz elnök talán hajlana is rá, legalábbis minapi németországi látogatásán a kölcsön átalakításának lehetőségéről beszélt – igaz, részletekkel nem szolgált.

TÁLAS ANDREA