Sziszifuszi küzdelem

Minden a szokásos forgatókönyv szerint zajlott: az athéni parlament az életmentő, összesen 240 milliárd eurós EU–IMF mentőcsomag újabb részletének folyósítása érdekében jó ideje halogatott megszorításokat fogadott el tűzoltásszerűen. Eközben az intézkedések miatt felháborodott szakszervezetek országos munkabeszüntetéseket tartottak, és tömegek tiltakoztak a törvényhozás épülete előtt, a kormányzati lépésekkel meggyőzött hitelező trojka pedig jóváhagyta a csődhelyzet további elkerülésére hivatott hitel esedékes részét. Ahogy több mint három éve, az első, majd egy évvel később a második nemzetközi mentőcsomag óta negyedévi rendszerességgel történik.

Az évtizedeken át egymással rivalizáló, ám a tavaly júniusi választások után koalícióra kényszerült konzervatív Új Demokrácia (ND) és a balközép Pánhellén Szocialista Párt (Paszok) alkotta kormány mindössze ötfős parlamenti többsége ezúttal 25 ezer állami alkalmazott elbocsátását szavazta meg. A felmondási hullám főként rendőröket, egészségügyi dolgozókat és tanárokat érint, az illetékes minisztériumnak még az idén össze kell állítania a listát az elküldendő dolgozókról, akik nyolc hónapig jövedelmük 75 százalékát megkapják. A szakszervezetek felháborodásának egyik oka, hogy a túlfoglalkoztatott, túlfizetett, privilegizált, ám nem hatékony állami szférában négy éve még 970 ezren dolgoztak, ma már csak 650 ezren, és a hitelezők további 150 ezres csökkentést várnak el.

A megszorítások fejében Athén az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) trojkájától megkapja a 6,8 milliárd eurós következő részletet, ám a folyósításra három ütemben, októberig kerül sor. Antonisz Szamarasz kormányfő, hogy enyhítsen a rekordmagasságú, 27 százalékos munkanélküliség közepette az újabb elbocsátások okozta nehézségeken, a gazdaság élénkítését célzó adócsökkentést jelentett be élő tévéadásban. A vendéglátóiparban augusztustól az áfát ideiglenesen 23 százalékról 13-ra mérséklik, ami még mindig magasabb, mint Spanyolországban vagy Portugáliában. Szamarasz a trojkával szembeni személyes győzelemként értékelte az adókönnyítést, amit elemzők szkeptikusan fogadtak. Szerintük nehezen elképzelhető, hogy a 20 centtel olcsóbb kávé, az 50 centtel olcsóbb szeszes ital növekedésösztönző hatással lesz a gazdaság egészére. Annál is inkább kételkednek az intézkedés hatékonyságában, mert a tapasztalatok azt mutatják, az áfacsökkentést az érintettek általában nem vagy nem teljesen érvényesítik az árban. Az adómorálban az utóbbi évek szigorításai ellenére továbbra is rendkívül gyenge görög vállalkozásokat ugyanakkor magas, 26 százalékos társasági adó terheli.

Kedvezőnek ítélték viszont szakértők, hogy a kormány az áfacsökkentés miatt kieső adóbevétel ellentételezéseként 100 millió eurót levett az idei katonai kiadásokból, amelyek – különösen uniós összehasonlításban – igen magasak, évi 7 milliárd euróra rúgnak. Ha a Ciprus 1974-es török megszállása óta Ankara katonai erejétől tartó Athén az utóbbi évtizedben az uniós átlagra csökkentette volna védelmi költségvetését, közel 150 milliárd eurót – a két mentőcsomag több mint felét – takaríthatott volna meg.

Az alig 13 hónapja regnáló Szamarasz konzervatív pártelnök vezette kormányt júniusban majdnem elsöpörte az állami alkalmazottak elbocsátása miatt a koalíción belül élessé vált vita. Az ellenzékben, a szocialisták kormányzása idején még a megszorítások ellen kampányoló Szamarasz egy tollvonással beszüntette – anélkül hogy egyeztetett volna koalíciós partnereivel – a pazarló, túlfoglalkoztatott, alig nézett közszolgálati televízió működését, 2600 alkalmazottját pedig elbocsátotta. Az intézkedést általános felháborodás kísérte, a konzervatívokat nemcsak az ellenzék és külföldi jogvédő szervezetek, de két baloldali koalíciós társa is arroganciával, diktátummal, a szólásszabadság korlátozásával vádolta. A kisebbik partner, a Demokratikus Baloldal ki is lépett a kormányból, és 13 képviselője ellenzékbe vonult. A kormányzati együttműködés nem állt helyre, hiába indult újra az állami tévé kevesebb, 1200 alkalmazottal.

Szamarasz elkerülte a kormányválságot és a katasztrofális helyzettel fenyegető előrehozott választást. A szocialista elődje gazdaságpolitikájának folytatására kényszerült miniszterelnök pártja tartja magát, fej fej melletti, 28-28 százalékos a népszerűsége a legnagyobb ellenzéki párttal, a megszorításellenes, radikális baloldali Szirizával. Sőt Szamaraszt alkalmasabbnak tartják a kormányfői posztra, mint a Sziriza 38 éves, populista, a németeket úton-útfélen szidalmazó vezetőjét, Alexisz Cipraszt, aki felmondaná a mentőcsomagot, és egyetlen eurócentet sem fizetne vissza az adósságokból. Szamarasz helyzetét nehezíti, hogy megmaradt koalíciós partnere, a szocialista Paszok támogatottsága a 3 százalékos bejutási küszöböt verdesi, akárcsak a koalíciótól elbúcsúzott másik baloldali párté.

Gyökeres javulás aligha várható a gazdaságban. Hiába kapta meg Athén a két mentőcsomag közel 80 százalékát, kétséges, hogy jövőre visszatérhet-e a piacokra, és képes lesz-e önállóan államkötvény-kibocsátásokból finanszírozni magát. Az IMF azzal számol, hogy erre a legjobb esetben is csak 2016-ban kerülhet sor. Bár jelentős strukturális átalakítások történtek a gazdaságban, az adóbehajtás továbbra sem EU-konform, túlburjánzó az állami szektor, az adósság a GDP 175 százalékán áll, hatodik éve tart a recesszió, és még az idén is legalább 5 százalékos visszaeséssel számol a kormány. Az egyetlen biztató jel, hogy az állami kiadások visszaszorításával talán az idén sikerülhet, ha minimális szinten is, de többletet elérni a költségvetésben. Ám az áhított 4,5 százalék, amivel az adósságállomány csökkentésének a pályájára léphet az ország, még jócskán várat magára.

Tartja magát viszont továbbra is Athénban az a nézet, hogy a hitelező országoknak is lépniük kellene, hogy Görögország kikerüljön a gazdaság teljesítőképességét messze meghaladó, 300 milliárd euróra rúgó államadósság okozta patthelyzetből. A múlt héten Athénban járt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter – miközben a kisvállalkozóknak szóló 100 millió eurós német alap felállításáról tárgyalt – azonban kizárta, hogy a dél-európai ország újabb adósságelengedésben részesüljön.

TÁLAS ANDREA