A gazdasági növekedés beindítása, illetve fenntartása fontosabb, mint a hiánycsökkentő megszorító intézkedések erőltetése – erről állapodtak meg Moszkvában a húsz legnagyobb gazdaságot tömörítő G20 csoport pénzügyminiszterei, illetve központi banki elnökei. Külön megdicsérték az USA, valamint Japán növekedést stimuláló politikáját, de hangsúlyozták, hogy a kormányoknak folyamatosan figyelniük kell, milyen kedvezőtlen mellékhatásai lehetnek a pénzpolitikai szigor tartós enyhítésének.
„Az USA a gazdasági bővülés és a munkahelyteremtés támogatását választotta, és csak akkor jön el a fiskális korrekció ideje, ha a növekedés már képes önmaga fenntartására” – értelmezte saját kormánya politikáját egy magas rangú amerikai pénzügyminisztériumi képviselő, aki szerint véget ért a vita a vezető gazdaságok között arról, hogy mi a fontosabb: a növekedés vagy a szigor. A tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint még Németország is a korábbinál kevésbé követelte az eladósodás mérséklését.
A politikaváltást jelzi továbbá, hogy a húszak a múlt héten véget ért találkozón gyakorlatilag nem is tárgyaltak az államadósság GDP-ben mért arányának maximalizálásáról, s a korábbi tervekkel ellentétben legfeljebb a 2016 utáni időszakra írnak elő olyan kötelezettségeket, amelyek megszabják, hány százaléka lehet a GDP-nek az államadósság. A G20 tagállamai korábban arra készültek, hogy 2016-ra előírják a maximális adósságarányokat, ám egyelőre nincsenek közös tervek. A kérdés napirendre kerül a csoport szeptemberi szentpétervári csúcstalálkozóján is, ám aligha születik végleges megegyezés.
A világgazdaság kilencven százalékát és a népesség kétharmadát tömörítő G20-ak támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a multinacionális cégeket nyereségük eltüntetésében és az adóminimalizálásban. A fejlett országokat magában foglaló OECD-vel együtt arra készülnek, hogy nemzetközi információs rendszert hoznak létre, amelyben az adóhivatalok automatikusan értesítik egymást a nemzetközi vállalatok adott országban elért bevételeiről, illetve az ott fizetett adók összegéről. A cél, hogy valamennyi vállalat ott fizessen adót, ahol a bevételt eredményező tevékenységet folytatja, s több ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Németország, Ausztrália, illetve az USA már meg is állapodott egy kísérleti adóinformációs rendszerről. A húszak ugyanakkor azért nem fogadtak el még szigorúbb ellenőrzési szabályokat, mert az USA – melynek cégei jelentős profitra tesznek szert az adóoptimalizálásból – nem támogatta a komolyabb fellépést.
A G20 egyúttal felkérte az OECD-t, hogy késlekedés nélkül dolgozza ki az adóügyi együttműködést lehetővé tévő tervezetet. Bár a tanácskozás után kiadott közlemény szerint a rendszer két éven belül működőképes lehet, a különféle országok közti adóegyezmények átalakítása jóval hosszabb ideig tart. A vezető multik évente dollármilliárdnyi adót tüntetnek el, legutóbb Londonban vádolták azzal az amerikai Google-t, hogy 3,2 milliárd fontra becsült nagy-britanniai eladásait Írország közvetítésével könyvelte le, s ezzel jelentősen csökkentette adózási kötelezettségeit.
