Vitorlát bont

Meghazudtolva korábbi nyilatkozatait, a jelek szerint esze ágában sincs Traian Basescunak, hogy 2014-től, második elnöki mandátumának lezárását követően egy barátságos kereskedelmi hajó kapitányi székéből, a messzeséget kémlelve merengjen politikai karrierjének fordulópontjain. Az államfőként eltöltött utolsó munkanapot követő, még homályos formában elképzelt közszereplésére azonban máris megkezdte a felkészülést, mégpedig a Fidesz támogatta Bálványosi Szabadegyetemre válaszként évente megszervezett Marosfői Szabadegyetemen. Az augusztus 12–17. között tartott román esemény szervezője, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa pedig, vélhetően elnöki sugallatra, pont olyan témaköröket választott – kisebbségi jogok Romániában és a határain kívül, Románia és a románok, valamint az EU és a NATO viszonya, Besszarábia egyesülése Romániával –, amelyeknek nacionalista, revizionista hullámtaraján Basescu körvonalazhatta új politikai doktrínáját, és újrapozicionálhatta magát.

A megtalált politikai tér egyértelműen a jobbszélen helyezkedik el, egyik fő alaphangja pedig a magyarellenesség, amely Romániában bármikor, bárkinek hozhat szavazatokat. Basescu szakított az eddig őt támogató, „független” államfői parancsait vakon teljesítő Demokrata–Liberális Párttal (PD–L), miután ott a többség megelégelte az önkényeskedéseit, és nem a kegyeltjét választották a párt élére. A PD–L-ből távozó hűséges csatlósai márciusban bejegyezték a Népi Mozgalom Pártját (PMP), amelynek elnöke, Eugen Tomac ex-PD–L-képviselő kijelentette: Basescu szolgálatába állítja a bimbózó politikai erőt, amelynek első megméretése a jövő évi európai parlamenti választás lehet.

A politikai színpad jobboldala zsúfolt Romániában, a PMP és Basescu inkább csak a demokrata–liberálisoktól átnyergeltek szimpátiájára számíthat, ráadásul a tavalyi népszavazás az államfő felfüggesztéséről, még ha érvénytelen volt is, megtépázta az egykori hajóskapitány népszerűségét, hiszen mégiscsak 7,5 millióan voksoltak a távozására. A szélsőjobb terepe viszont a Nagy-Románia Párt szétesésével, a Steaua Bucuresti focicsapat tulajdonosának, Gigi Becalinak a bebörtönzésével hirtelen megürült. Ezért támadta meg Basescu oly vehemensen a magyarokat, illetve a székely autonómiát Marosfőn, s ígérte, hogy élére áll Budapest megregulázásának. Magyarellenes kirohanása a média hathatós hisztériakeltésével segítve termékeny talajra hullott, a román közvélemény elhitte neki, hogy bezárja a tusványosi rendezvényt, a szavára kitiltják Romániából az összes magyar politikust, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig térden állva könyörög majd bebocsátásért a határon.

A második front, amit Basescu Marosfőn megnyitott, a szomszédos országokban élő román kisebbségek védelme. Arra buzdította a szerbiai románokat, hogy a népszámláláson „vallják magukat románnak, ne moldovainak vagy szerb vlachnak”. Marosfőre meghívták a határon kívüli román kisebbségi szervezeteket, hogy kellő ideológiai munícióval szereljék fel őket, Basescuban pedig a román diaszpóra védangyalát lássák. Mindez szintén része a PMP 2016-os parlamenti választási előkészületeinek.

Ám miközben Budapest diplomatikusan igyekezett válaszolni a román elnök magyarellenes kirohanásaira, Basescu Besszarábiával kapcsolatos revizionista kijelentései Moszkvában komoly aggodalmat szültek. Nem véletlen, hogy a kormány szócsövének számító Oroszország Hangja Rádió politikai kommentárokban foglalkozott Basescu Moldovával kapcsolatos szerepvállalásáról. A román államfő bejelentette ugyanis, hogy kérni fogja a moldovai állampolgárságot, ami egyértelműen azt jelenti, hogy pártjával, egyedül vagy koalícióban, de nyomulni fog a Prut folyón túlra is. A moldovaiak pedig „kérjék az egyesülést Romániával” – tette hozzá Basescu.

A nyílt revizionizmustól azért is szisszentek fel Moszkvában, mert még nem zárult le, elszakad-e Chisinau az orosz köldökzsinórról, aláírja-e novemberben Vilniusban az EU-val a társulási egyezményt. Ez állítólag csupán formalitás, és ha megtörténik, akkor Románia várhatóan nagyobb játéktérhez jut a Moldovai Köztársaságban, s az egyébként remek stratéga Basescu ennek a lehetőségnek a politikai meglovagolására készül. Nem véletlen, hogy „elintézte”: csökkentse Románia a moldovaiaknak a konzuli díjakat, és olcsóbb legyen számukra a román útlevél. Ami – akárcsak a Fidesz által adott kettős állampolgárság a határon túli magyaroknak – reményei szerint hálaszavazatokban nyilvánulhat meg. Basescu egyik korábbi nyilatkozatában egyébként 25 évben jelölte meg Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének határidejét.

Az államfő a belpolitikában sem tétlenkedett az utóbbi időben. Egyensúlyozó szerepét a harcos játékoséra cserélte, felrúgta a miniszterelnöki és az államfői palota között decemberben aláírt békeszerződést, és a tévé képernyőjére vitte a kormánykoalíció, illetve Victor Ponta kormányfő iránti utálatát. Eközben fáradhatatlanul utazgat az országban, s az autópályáktól a tengerparti homokig mindenről véleményt nyilvánít, amit a hírtelevíziók igyekeznek élőben közvetíteni, hozzájárulva ezzel a közhangulat további romlásához. Ami pedig a Bálványosi Szabadegyetem és a magyar politikusok elleni kirohanásait illeti, Romániában azt is mindenki tudja Basescuról, hogy amennyiben érdeke úgy kívánja, bármikor ellentmond korábbi nézeteinek.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD