A FAZ csütörtöki számában Sötét sas és szenvedő angyal címmel jelent meg írás, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy az emlékmű körüli vita arról szól, milyen felelősséget viselt a magyar állam a német megszállás után elkövetett bűncselekményekben, és visel-e történelmi felelősséget a mai magyar állam.

Az emlékműterv "ártatlan angyalként" mutatja be Magyarországot, de "ezen a képen mély repedések vannak" – tette hozzá a tekintélyes konzervatív lap tudósítója. A  történelmi hátteret ismertetve egyebek közt megállapította, hogy Magyarország a zsidóüldözés "dicstelen éllovasa" volt.

Hozzátette, hogy a kormány soha nem vitatta, hanem több alkalommal is határozottan kifejezésre juttatta, hogy Magyarország is felelősséget visel a holokausztért. A német megszállás évfordulóján felavatni tervezett alkotás pedig valamennyi áldozatnak, így a meggyilkolt zsidóknak is emléket állít – fejtette ki. Ugyanakkor mindezt ellenpontozza az a törekvés, hogy "az államot távol tartsák ettől a felelősségtől" – írta Löwenstein.

Megjegyezte, a történelem "átpolitizáltsága" nem utolsósorban arra vezethető vissza, hogy alkotmánytól az iskolai tankönyveken át a vitatott emlékműig mindenütt "tántoríthatatlanul érvényesítik a Fidesz történelemszemléletét". 

A Die Welt online kiadásában közölt cikket Magyarország kizárólag Hitler áldozatának akarja látni magát címmel. A szerző, Florian Stark kiemelte, hogy a Szabadság térre tervezett emlékmű "Magyarország áldozatszerepére" emlékeztet majd. A történelmi hátteret és az emlékműterv körüli vitában képviselt álláspontokat ismertetve úgy vélekedett, hogy az alkotás jelképisége a Fidesz történelemértelmezését követi.

Ezzel az értelmezéssel "Magyarország elutasította, hogy felelősséget visel a holokausztért" – tette hozzá. A kormányzat képviselői a bírálatokra azzal válaszolnak, hogy az alkotás valamennyi áldozatnak emléket állít. Ugyanakkor az emlékmű "nyilvánvalóan nem vesz tudomást az összes tettesről" – írta Florian Stark.