Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete szerint az ukrán alkotmány világosan kiemeli, hogy Ukrajna szuverenitása egész területére kiterjed, illetve az ország határai "oszthatatlanok és sérthetetlenek". Ezenkívül a népszavazás lebonyolításának módja megsérti az olyan nemzetközi demokratikus normákat, mint amilyen "a lakosság objektív informálása" és "a médiától várható semleges tájékoztatás".

A Velencei Bizottság megállapítja, hogy a krími népszavazásnál több hasonló előírást nem tartottak be. Például a katonai és félkatonai erők erőteljes jelenléte "nem válik a demokratikus véleményformálás előnyére". A Velencei Bizottság az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) hasonlóan ugyancsak kételyeit fejezte ki a Krím félsziget sajtószabadságával kapcsolatosan.

Az állásfoglalást a bizottság négy tagja, köztük Hanna Suchocka volt lengyel miniszterelnök és igazságügy-miniszter terjesztette elő. A lengyel politikus hangsúlyozta, hogy az ukrán alkotmány értelmében csupán egy kiterjesztett autonómiáról szóló, konzultatív jellegű népszavazást lehetett volna tartani a Krímben.

A testület orosz tagja különvéleményben fogalmazta meg álláspontját, és emlékeztetett, hogy "új államok sora jött létre azután, hogy érvényesítették ezt a (népszavazáshoz való) jogukat". Olyan történelmi példákat sorolt fel, mint Texas 1836-os elszakadása Mexikótól, valamint Eritrea, Banglades és Koszovó létrejötte.

Az állásfoglalást pénteken a testület plenáris ülésén fogadták el, amelyet az olaszországi Velencében tartottak. A testületben az Európa Tanács 47 tagállamának 59 szakértője és néhány harmadik állam, például az Egyesült Államok delegáltja foglal helyet.