A két volt szovjet köztársaság, Grúzia és Moldova vezetői a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezleten írták alá az EU-val a társulási megállapodást. Az eredeti tervek szerint Ukrajna ugyanígy tett volna, de Oroszország nyomására visszalépett. A kijevi hatalomváltás után azonban Ukrajna aláírta az EU-val a társulási megállapodás politikai részét.

Maia Pandzsikidze grúz külügyminiszter csütörtökön a WDR5 német rádiócsatornának csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Grúzia a lehető leggyorsabban alá akarja írni a társulási megállapodást. Szavai szerint "az EU is nagyon érdekelt az aláírásban". Ennek előfeltétele azonban - jegyezte meg -, hogy Grúzia végezze el az ehhez szükséges összes házifeladatát.

Grúzia reméli, hogy a területének 20 százalékát kitevő két egykori tartományát, Dél-Oszétiát és Abháziát, amelyek orosz katonai támogatással szakadtak el tőle, visszakapja – mondta a külügyminiszter. A két korábbi grúziai tartomány 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Grúziától, amit Oroszország elismert, és élvezik Moszkva támogatását.

Moszkva Dél-Oszétia és Abházia mellett a Moldovától elszakadt Dnyeszter menti Köztársaságot is támogatja, ahol csapatokat is állomásoztat, legutóbb pedig bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Ezeken keresztül nyomást tud gyakorolni Tbiliszire, Chisinaura és Kijevre, amelyek nyugati integrációs törekvéseit kritikusan szemléli.

Az EU az ukrajnai válság hatására a jelek szerint nagyobb fokozatra kapcsol a keleti partnerségben: miután aláírta a társulási megállapodás politikai részét Ukrajnával, előre hozza a megállapodás aláírását Grúziával, és bejelentette, hogy liberalizálja a vízumkiadást Moldova számára, amit Grúzia is szeretne elérni.