Az MSZP-re és a Fideszre is jellemző, hogy átveszi a Jobbik témáit, de csak "retorikailag és tompított formában" – írta a Die Welt A baloldal a hibás a jobboldali győzelemért című elemzésében Boris Kálnoky.   

Így végül egyik nagy párt sem foglalkozott érdemben a Jobbik politikájával és szavazóival – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a Jobbik olyan témákat emelt a napirendjére, amelyek sok választónak fontosak, a baloldal pedig "azért veszített, mert nem vett tudomást a választók témáiról", a választók számára fontos ügyekről.

A Jobbik követeli például a távolodást az EU-tól és a közeledést Oroszországhoz és Törökországhoz. A baloldal minderről hallgatott, a Fidesz pedig "Oroszország és Törökország felé fordult, és gyarmatosító hatalomként bírálta az EU-t" – írta a Die Welt szerzője. 

Egyedül az LMP vállalta a harcot a Jobbikkal – emelte ki a szerző, felidézve Schiffer András egy interjúját, amelyben a pártelnök kifejtette, hogy a Jobbik választóinak igazuk van, de a Jobbik válaszai a szavazók problémáira tévesek. A cikk egy változata megjelent a Die Welt online kiadásában Hogyan erősödhetett meg ennyire a jobboldali radikális Jobbik? címmel.

A hat hét múlva esedékes európai parlamenti választások szempontjából elgondolkodtatónak tartja a francia Le Figaro, hogy Orbán Viktor és a Fidesz – amelynek tekintélyelvű irányba sodródását hiába kifogásolják az európai partnerei – ismét olyan többséggel tudott győzni, hogy megtarthatja a kétharmados többségét a parlamentben.

A konzervatív lap szerint "az ukrajnai válság miatt a magyar választásoknak nem szentelt kellő figyelmet a világ, pedig a közvélemény szintjén az eredmény az Európa-ellenes populista pártok megerősödésének újabb jele, kormányzati szinten pedig a válságkezelésre adott konszenzusos válasz hiányára és arra utal, hogy az európai intézményrendszer tehetetlen az olyan önfejűekkel szemben, akik nem hajlandók a közös úton járni".

A Fidesz elsöprő győzelme a lap szerint részben a választási rendszer átalakításának köszönhető, de a média és az állami intézményrendszer kormányzati ellenőrzés alá vonása is jelentősen hozzájárult ehhez. A győzelem elvitatása viszont azt jelentené, hogy nem akarjuk tudomásul venni Európa jelenlegi rossz közérzetét – írta a szerző.

Pierre Rousselin szerint az uniós politikával szemben Orbán újraértelmezte a hatalom szerepét, s a befektetők bizalmatlansága ellenére Magyarország ismét növekedési pályára állt. Eközben a miniszterelnök minden hatalmat a saját kezében összpontosít, s mostantól további négyéves mandátuma van arra, hogy folytassa a liberalizmus kilengései elleni harcát és az irányított politikát.

A hagyományos értékek védelme és a külföldi, nevezetesen az európai intézmények beavatkozásával szembeni ellenállása pedig továbbra is népszerű a tábora körében – hívta fel a figyelmet a lap. 

A Le Figaro kiemelte, "a Fidesz győzelméhez egy aggasztóbb jelenség is társul: a szélsőjobboldali, nyíltan antiszemitának és cigányellenesnek tartott Jobbik előretörése", amelynek célja visszaállítani a Trianon előtti határokat. Az 550 ezer határon túli magyar, akik most szavazhattak először, voksukat minden bizonnyal erre a két pártra adták, amelyek meglovagolják az első világháború előtti történelmi nagyság nosztalgiáját.

Orbán győzelme azt is mutatja, hogy a történelem továbbra is súlyosan nehezedik az európai nemzetekre, és Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása után sem feledte az első világháborús örökséget. "Jó lenne figyelembe venni ezeket a fájdalmakat, hiszen az európai válság rávilágított arra, hogy mennyire nehéz kezelni az ébredező nemzeti érzéseket" – írta a Le Figaro.