Átpréselték

Könnygáz szaga terjeng Kairó Gíza kerületében, de csak a központi rendfenntartó erők páncélozott fekete furgonjait lehetett látni, tüntetőket sehol sem – tapasztalta a HVG tudósítója az új alkotmányról tartott népszavazás első napján. A katonai rezsim által terrorista szervezetté nyilvánított Muszlim Testvériség mozgalom és az abból delegált, de tavaly nyáron puccsal elmozdított Mohamed Murszi elnök hívei hiába szólítottak fel a referendum bojkottálására és szerveztek tüntetéseket, az alaptörvényt végül 38,9 százalékos részvétellel elfogadták, és az igenek aránya 98 százalék volt.

Ebből azonban önmagában semmilyen következtetés sem vonható le. Egyiptomban ugyanis az eddigi hét népszavazás mindegyike sikerrel járt – beleértve az országos tömegtüntetések miatt eltávolított Murszi 2012-es iszlamista alkotmányának jóváhagyását is. A 70 százalékos részvétellel számoló belügyminisztérium ugyan ezúttal jelentősen túlbecsülte a választópolgárok aktivitását, de az még így is jelentősnek mondható. A referendumot óriási kampány előzte meg. Egyiptom nagyvárosait ellepték az igent propagáló plakátok, a HVG tudósítója Kairóban még a szavazás napján is kapott a kezébe szórólapot, ami az utca megfogalmazásában, Abdelfattah al-Sziszi tábornok után, „Sziszi alkotmányának” nevezett jogszabálygyűjteményt népszerűsítette.

A népszavazás, illetve az alkotmány ellen buzdítókkal szemben határozottan fellépett a rendőrség. A Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet szerint több, az elutasítás mellett kampányoló aktivistát őrizetbe vettek, majd vádat emeltek ellenük. Segített az is, hogy a politikai színpadról kiszorították az Adli Manszúr kormányfő nevével fémjelzett – de valójában Sziszi irányítása alatt álló – rezsim legnagyobb ellenzékét, a Testvériség alapította Szabadság és Igazság Pártját, amit az alapítványaival együtt feloszlattak. A Testvériség a sajtóközleményeiben azt állítja, Egyiptom modern történetében ennyi tagjuk egy időben soha nem ült börtönben.

„Mindenki a politikai túlélésre játszik. Nem az a kérdés, hogy átmegy-e az alkotmány, hanem hogy szalonképes maradsz-e a politikai életben” – mondta egy neve elhallgatását kérő politikai elemző. Ez jól megmutatkozik a pártok viselkedésében. A Murszi ellen szerveződött szekuláris ellenzéki tömb, a Nemzeti Megváltás Frontja felbomlott. A korábban Mohamed el-Baradej, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Nobel-békedíjjal kitüntetett volt igazgatója részvételével alakult Alkotmány párt pedig megkérte minden tagját, aki 2011-ben, a Legfelsőbb Katonai Tanács kormányzása idején konfrontálódott a hadsereggel, hogy vonuljon vissza a reflektorfényből. Így fordulhatott elő, hogy a 2011-ben a Mubarak-rezsim, majd a Legfelsőbb Katonai Tanács elleni tüntetések során mindkét szemét elvesztő, korábban nemzeti hősként ünnepelt Ahmed Harrara meg sem jelent a párt tisztújító értekezletén, és semmilyen pozíciót nem vállalt. „Megkértek, hogy húzódjak vissza, mert az egyik szememet a katonák lőtték ki” – mesélte Kairó Dokki nevű külvárosában található lakásán a párt alapítója. Az Alkotmány párt végül az igen mellett tette le a voksát a népszavazáson.

A Mubarak-éra volt külügyminisztere, Amr Musza Konferencia pártjának álláspontja nem volt kérdéses. Musza tagja volt az alkotmányozó bizottságnak, és ő vetette fel, hogy a mindenkori védelmi miniszternek immunitást kellene adni az alaptörvényben, így követői teljes mellszélességgel kampányoltak az igen mellett. Váel el-Mulla, a baloldali Hamdín Szabahi vezette Népi Egységfront párt aktivistája elmondta, hogy a nasszerista Szabahinak sikerült egyezséget teremteni a párton belül, és a jóváhagyás oldalán kiállni.

Csak a Forradalom Útja Front név alatt egyesült Erős Egyiptom és Forradalmi Szocialisták pártja, valamint több ifjúsági szervezet fejezte ki aggodalmait az új alkotmánnyal kapcsolatban. A legfőbb kifogás az volt, hogy az új alaptörvény a 2011-es követelések egyikét sem tartalmazza: nem garantál elegendő jogokat a dolgozóknak, és nem törekszik a szociális igazságosságra. A Mursziék által beillesztett, a törvénykezést a muszlim jogrend, a saría felé toló pontokat eltörölték, az új alkotmány korlátlan hatalmat ad a hadseregnek. A parlament például nem szólhat bele a hadsereg költségvetésébe, az elnöknek pedig nem áll majd jogában dönteni a védelmi miniszter személyéről, és továbbra is lehetőség nyílik arra, hogy civilek felett katonai bíróságok ítélkezzenek.

Az alkotmányt végül gyakorlatilag a teljes legális egyiptomi politikai élet megszavazta, beleértve a szélsőséges szalafita Núr (Világosság) pártot is. Az ő együttműködésük azért is meglepő, mert az alkotmány szerint vallási alapon nem lehet többé pártot létrehozni, és ilyen színekben a választásokon sem lehet indulni. Egy neve elhallgatását kérő, Núr párti aktivista erről úgy fogalmazott: „Isten adta a hatalmat Sziszi kezébe, nekünk követnünk kell őt.” A párton belül pedig azzal számolnak, hogy az alkotmány támogatásával ők lehetnek az iszlamista blokk a parlamentben.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / KAIRÓ