Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket az EP-választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.

A kutatásban azok a pártok, amelyek valamely európai parlamenti frakció vagy a frakciónak megfelelő európai politikai párt tagjai, automatikusan abban a frakcióban szerepelnek a felmérésben. Azon pártok jelöltjei, akik tagjai jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába kerülnek a felmérésben. Azok a pártok, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába kerülnek. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket.

Az összesített közvélemény-kutatás eredménye szerint még mindig a magyar Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) alakíthatná a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, de egy hét alatt kicsit csökkent az előnyük a második helyre várható szocialistákhoz (S&D) képest, akik majdnem egy százalékot javítottak egy hét alatt. Képviselői helyek számát tekintve az összesített kutatás szerint 217 néppárti és 199 szocialista képviselő jutna be az EP-be, míg a harmadik legnagyobb frakciót a liberálisok (ALDE) alakíthatnák 61 fővel, a negyedik helyre pedig a zöldek futhatnának be 50 képviselővel (Greens/EFA).

A szélsőbalos Európai Egyesült Baloldal (GUE/NGL) 46, a Bokros Lajost is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 42, valamint a szintén jobboldali, euroszkeptikus Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 33 képviselőt tudna küldeni az Európai Parlamentbe eszerint az összesítés szerint.

EP / TNS Opinion