A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) péntektől hivatalosan a saját munkaállomásaként azonosít hat németországi távközlési megfigyelő és lehallgató állomást, amelyeket eddig a valódi tevékenységet elfedő elnevezéssel, egyebek között "ionoszféra-kutató intézet" néven használtak. A létesítmények főbejáratánál péntektől a BND fekete, jobbra tekintő sast ábrázoló címere jelzi, hogy a falak mögött a német külföldi hírszerzés emberei dolgoznak.

A szolgálat napra pontosan egy évvel azután "vette a nevére" a kirendeltségeket, hogy a brit The Guardian elkezdte közölni az Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) volt munkatársától származó titkos ügynökségi iratokból kibontakozó információkat az NSA nagyszabású adatgyűjtő programjairól.

A BND az átnevezéssel azt kívánja jelezni, hogy törekszik az átláthatóság a erősítésére - hangoztatta Gerhard Schindler, a BND elnöke a bajorországi Bad Aiblingnál lévő lehallgatóállomásnál, miután az épületegyüttesen elhelyezték a hírszerző ügynökség "cégtábláját". Hozzátette, hogy a transzparencia jegyében a szolgálat új berlini központjában látogatóközpontot alakítanak ki, és megújítják honlapjukat.

Sajtóbeszámolók szerint a Snowden-féle iratokból kitűnik, hogy a Bad Aiblingnál működő állomáson NSA-szakértők is dolgoznak. "Ez a BND területe" - jelentette ki ezzel kapcsolatban Schindler, ugyanakkor hozzátette, hogy a digitális kommunikációt megfigyelő állomáson amerikai technikusokat is alkalmaznak. Egy évvel az NSA titkos adatgyűjtő programjainak lelepleződése után Németországban már a törvényhozás alsóháza (Bundestag) és a legfőbb ügyészség is foglalkozik az ügy németországi vonatkozásaival.

Harald Range szövetségi legfőbb ügyész szerdán jelentette be, hogy kémtevékenység úgynevezett kezdeti gyanúja miatt nyomozást indított  "ismeretlen tettes ellen a kancellár egy mobiltelefonjának lehetséges megfigyelésével összefüggésben".

A Bundestag áprilisban állított fel vizsgálóbizottságot, a testület feladata annak megállapítása, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland közötti, "Öt Szem" néven ismert hírszerzési együttműködés érintette-e német állampolgárok személyes adatait 2001 óta, és ha igen, akkor miként és milyen mennyiségben fürkésztek ki, elemeztek és adtak tovább ilyen adatokat, és mit tudtak minderről a német hatóságok. A vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy felveszik a kapcsolatot az ideiglenes menedékjoggal Oroszországban tartózkodó Edward Snowdennel, és küldöttséget menesztenek Moszkvába, hogy meghallgassák az NSA volt munkatárását. 

Az NSA-tól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a Snowden-féle iratokkal rendelkező sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A leleplezés feszültséget okozott a német és az amerikai kormányzat viszonyában. Berlin kezdeményezte, hogy kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendről.