szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hatalmas felháborodást és megdöbbenést okozott nemrég, hogy egy budapesti elit gimnáziumban a nyolcvanas években a magyartanár több diákját is szexuálisan molesztálta. Amerikában legtöbbször maguk az iskolák segítettek eltussolni a hasonló ügyeket, az utóbbi években azonban egyre többen állnak ki elmondani a történetüket.

2012-ben jelent meg egy tabudöntögető cikk a New York Timesban, amelyben a Horace Mann New York-i elit magániskola egykori diákja írt arról, hogy az iskolájában egyes tanárok hogyan molesztálták a kamaszfiúkat. Az írás három, akkor már elhunyt tanárról, valamint az igazgatóról rántotta le a leplet: a fociedző "kivizsgálás" címen fogdosta a fiatalokat, a történelemtanár simogatta és masszírozta őket, a zenetanár pedig a csodálóit maga köré gyűjtve molesztálta őket, miközben az igazgató, akit azóta szintén megvádoltak, valószínűleg tudott az esetek többségéről.

A 444.hu-nak a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában a nyolcvanas években (akkor még Ságvári Endre Gyakorlóiskola volt a neve) történt hasonló esetéről szóló cikke nyomán is felmerült a kérdés: hogyan lehet, hogy egy iskolában rendszeresen molesztálnak kamaszokat, de soha senki nem szól? Hogyan lehet, hogy ha valaki szól is, akkor sem lesz belőle botrány, hanem vagy nem tesznek semmit, eltussolják az ügyet, vagy megoldják egy szó nélküli eltűnéssel?

A New York Times a cikkében említett tanárok közül kettő végül távozott az iskolából, miután a diákok szülei szóltak az igazgatónak, vagy az iskolai hatóságoknak, az egyébként neves karmesterként is dolgozó zenetanár, Johannes Somary viszont nyugdíjba vonulásáig taníthatott, annak ellenére, hogy több diák is elmondta a szüleinek, vagy az iskola vezetőségének azt, hogy a férfi hogyan lépett velük szexuális kapcsolatba magán zeneórák, iskolai kirándolások, és utazások során.

Az áldozatok az ő esetében mind arról számoltak be, hogy nem érezték magukat áldozatnak, inkább csak meglepődtek, kényelmetlenül érezték magukat, de nem tudták, hogyan mondjanak nemet egyébként szeretett és csodált tanáruknak, akivel rendszeresen találkoztak, és a kedvenceit magával vitte kirándulni, sőt, akár Európába is körutakra.

Évtizedekig húzódó "kapcsolat"

A New York Times cikke Amerikában elindította a lavinát: 2013 áprilisában a The New Yorker egy hosszú cikket jelentetett meg a Horace Mann elitiskola egy másik, szintén a hatvanas évektől aktív angoltanáráról, Robert J. Bermanról, és az írásban az áll, hogy az iskola utóbbi évtizedeiből összesen 18 tanárról tudni, hogy szexuálisan molesztáltak fiatalokat, közülük 35-ről tudható biztosan, hogy áldozatok voltak.

A hetvenes évek közepéig kizárólag fiúiskolaként működő intézményben az angoltanár Berman a zenetanárhoz hasonlóan egy csodálói kört épített maga köré, akikkel irodalomról és művészetről beszélgetett. Kemény tanárként kevesen jártak az óráira, de akik igen, azok szinte szellemi vezetőjükként követték és utánozták öltözködését, hajviseletét, szokásait. A karizmatikus és excentrikus tanár pedig válogathatott a kegyeiért versengő fiúk közül - eleinte közös, kiscsoportos iskola utáni foglalkozásokon vettek részt a kedvencek, a művészet iránt érdeklődő értelmes fiúk, akik egy egyre intimebb és zártabb körbe kerültek, tanáruk keményen bírálta őket, de a kedvenceit bőségesen ellátta dicsérettel is, értelmes, jobb, "igazi" életet ígért nekik, végül pedig szexuális kapcsolatba bonyolódott velük.

©

A tanár végül 1979-ben hagyta el az iskolát, de diákjai közül többekkel tartotta a kapcsolatot azután is, sőt, egyfajta saját "családot" is épített belőlük előbb a lakásán, majd egy házban, amit szintén egy egykori diákja vett neki. A házba több fiatal fiúval együtt költözött be, akik az iskola után is a bűvkörében maradva gyakorlatilag eltartották és kiszolgálták - egyes beszámolók szerint verte is őket, de mindenképp pszichikai kontroll alatt tartotta őket, amely még az iskolában kezdődött, és egyes fiúk esetében évtizedekig is eltartott.

A Horace Mann iskola szexuális bántalmazással kapcsolatos botrányai több esetben tragikusan végződtek: az áldozatok közül többen öngyilkosok lettek, vagy azért, mert nem sikerült tenniük semmit a bántalmazás ellen, vagy mert nem tudták feldolgozni a velük történteket.

Nem egyértelmű határok?

Az iskola egy másik volt angoltanára, Tek Young Lin maga ismerte be, hogy körülbelül három diákjával volt szexuális kapcsolata a hatvanas-hetvenes években. Ő azzal magyarázta a dolgot, hogy akkoriban más volt a helyzet, a határok nem voltak olyan egyértelműek, mint ma, és "akkoriban ez spontán és alkalmi dolog volt, és nem tűnt igazán helytelennek" - mondta a férfi, aki hozzátette, ő nem játszott hatalmi játszmákat a fiatalokkal.

Többen azonban azt a választ adták, hogy az elit iskolákban egyszerűen hiányzott a kontroll, a tanárok ellenőrzése. Mivel a legjobbnak tartott, neves és híres tanárokat válogatták össze, ezért mindenki nagyjából maga alakíthatta a saját tanrendjét, gyakorlatilag szabad kezet kaptak. Ahogy a magyar esetnél, úgy az amerikainál is fontos szerepet játszottak emellett a közös iskolán kívüli elfoglaltságok: a 444 cikkében népszerű, elvonulós nyári táborokat említ, az amerikai példában pedig a tanárok körüli délutáni összejövetelek mellett zártkörű tanulmányi kirándulásokról, magánórákról, múzeumlátogatásokról, illetve a tanár lakásán való gyűlésekről számoltak be az áldozatok.

A manipulatív és karizmatikus angoltanár, Berman elérte, hogy mindenki a kedvében akarjon járni, és azt éreztette az őt visszautasítókkal, hogy csalódást okoznak neki, és visszautasítják nem csak a közeledését, de azt az életet is, amit ő él, és amit egyébként csodáltak. A fiatalok segítése, támogatása és tehetséggondozása apropót adott a tanároknak, hogy közeledhessenek, a fiatalok pedig - akik az amerikai példában éppúgy, mint a magyar esetben, általában zavaros, vagy kevésbé rendezett családi háttérrel rendelkeztek - feltétel nélkül megbíztak a szellemi vezetőiknek is tekintett férfiak ítéletében.

Eltussolás, elhallgatás, falazás

A New Yorker cikkében megszólaló áldozatok közül többen azonban jelentették is az esetet az iskola vezetőségének, amely reakciója a legtöbb esetben azzal utasította el az üggyel való foglalkozást, hogy nem lehet bizonyítani, hogy a tanár tényleg molesztálta-e őket, ha a hatóságok elé kerül az ügy, akkor egy zavart tini vallomása áll majd szemben egy megbecsült tanáréval, ráadásul az illető kamasz karrierjére is kihatással lehetne egy ilyen ügy, nem is beszélve az iskola hírnevéről.

Amerikában viszont nem a Horace Mann volt az első olyan elit iskola, amelynek egykori diákjai végül kitálaltak: az elmúlt években több magániskoláról is kiderült, hogy egészen a kilencvenes évekig molesztálták diákjaikat a tanárok, Jerry Sandusky amerikaifoci-edzőt pedig legalább 30 év börtönre ítélték, miután 45 esetben rá tudták bizonyítani, hogy kiskorúakat molesztált. Az edző a Pennsylvania Állami Egyetemen dolgozottt, amelynek keretében egy hátrányos helyzetű kisgyerekek sportolását segítő szervezetet is alapított a hetvenes évek végén, de mint végül néhány éve kiderült, edzőként molesztálta, fogdosta, orális szexre kényszerítette, illetve meg is erőszakolt a tanítványai közül több 7 és 13 év közötti kisfiút.

Amellett azonban, hogy Sanduskyt börtönre ítélték, a bíróság összesen egy 60 millió dolláros kártérítést is megítélt az áldozatoknak, amit az egyetemnek kell kifizetnie, mert bár értesítették a vezetőket az edző tevékenységéről, végül nem tettek semmit.

Sanduskyt, bár 1977 óta dolgozott kisgyerekekkel, végül csak 1994 és 2009 közötti esetek miatt ítélték el, amikor viszont a Horace Mannben molesztált egyik volt diák vádat akart emelni egykori bántalmazója ellen, végül jogi akadályokba ütközött: a molesztált kiskorúak nagykorúvá válása után öt éven belül vádat kellett volna emelni, ha pedig azóta nem bizonyítható hasonló eset, akkor a molesztáló nem ítélhető el.

Jimmy Savile a tévéfelvételeken találkozott áldozataival
©

Az iskolák reakciója pedig vegyes a vádakra: egyes iskolák hallgatnak, és nem nyilatkoznak az ügyben, de volt olyan is, amelyik bocsánatot kért. Miután a Horace Mann egykori diákjai az iskola jelenlegi vezetése elé tárták a 30-40 éve történt esetekről szóló beszámolóikat, az intézmény végül pénzbeli kártérítést kínált, amelyet az áldozatok végül elfogadtak.

Maga az iskola a legtöbbször segített eltussolni a pedofíliával, illetve a kamaszok szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyeket, Jimmy Savile, az egykori népszerű brit tévés műsorvezető esetében pedig maga a brit köztévé falazhatott az azóta több száz gyerek megrontásával összefüggsbe hozott tévéssztárnak. Az egyébként gyerekműsorokat, kívánságműsort is vezető, gyerekekkel jótékonykodó és lovaggá is ütött Savile-ről csak a 2011-es halála után derült ki egy tévés riportból, hogy gyerekeket molesztált és erőszakolt az 1940-es évektől kezdve, sőt, mikor hullaházban önkénteskedett, halottakat is megerőszakolt. Savile azonban a BBC egyik legnépszerűbb műsorvezetője volt, a tévécsatorna ezért hallgatott, amikor pedig konkrétan megvádolták volna, a BBC mellett a hírneve is segített eltussolni az ügyeket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kockáztat a Mol-vezér, új választottja a neurobiológia

Kockáztat a Mol-vezér, új választottja a neurobiológia

Koronavírus-díjat szednek a lengyel magánegészségügyben

Koronavírus-díjat szednek a lengyel magánegészségügyben

Újabb fertőzések, veszélybe került a Zöld-foki Köztársaság további szereplése a kézivébén

Újabb fertőzések, veszélybe került a Zöld-foki Köztársaság további szereplése a kézivébén