szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szerdán "befogott" orosz IL-76-os harci gép mégsem sértette meg az észt és litván légteret, hanem csupán közel repült hozzá.

A holland védelmi minisztérium módosította azt a korábbi közleményét, hogy két F-16 típusú holland harci repülőgép "befogott", azaz közrefogott és egy ideig kísért egy orosz szállító repülőgépet, mert az behatolt Észtország és Litvánia légterébe. Az orosz cáfolatot követően kibocsátott új holland változat szerint az orosz gép csupán e légtér "közelében" repült. 

A korábbi holland közlés szerint a szerda esti incidens során az Iljusin típusú (IL-76-os) orosz gép Kalinyingrád felé kanyarodott el, miután észlelte, hogy befogták. Ez az orosz terület két NATO-tagállam, Lengyelország és Litvánia között terül el, s nincs követlen kapcsolata az anyaországgal. 

Ezek után az orosz védelmi minisztérium cáfolta, hogy légtérsértésről lett volna szó. A TASZSZ jelentése szerint a minisztériumban közölték: "2014. november 12-én az orosz légierő IL-76-os katonai szállítógépe tervezett repülést hajtott végre Pszkovból a Kalinyingrádi területre. A repülés az előre kijelölt útvonalon történt a Balti-tenger semleges vizei felett, mégpedig a légtérhasználatról szóló nemzetközi szabályok szigorú figyelembe vételével". 

Ezután látott napvilágot egy második, a csütörtök esti órákban kiadott holland közlemény, amely már úgy fogalmazott: az orosz gép nemzetközi légtérben repült Kalinyingrád irányában, de a két F-16-os közrefogta az IL-76-ost, amikor az megközelítette az észt és litván légteret. Az orosz szállítógép nem behatolt be a balti államok légterébe, nem közölte viszont repülési tervét. 

A befogásról szóló első hír azért keltett nyugtalanságot, mert a NATO a múlt hónapban azt közölte, hogy csak az idén több mint száz hasonló befogást hajtott végre orosz gépeknél, háromszor annyit, mint 2013-ban, miután gyorsan nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között az ukrajnai válság miatt. A Balti-tenger légterében különösen fokozódott az orosz aktivitás. A múlt hónapban Norvégia is F-16-osokat küldött a magasba, hogy nyomon kövessenek négy orosz bombázót. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő újjászervezése mellett döntött, amelyet meggyengítettek a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági problémák. Azt azonban tagadja, hogy agresszív lenne a NATO irányában. 

Az Egyesült Államok vezette atlanti katonai szövetség fokozta éberségét azóta, hogy tavasszal kirobbant az ukrán válság. Csütörtökön nyolc észak-európai ország - köztük a semleges Svédország és Finnország - elhatározta, hogy fokozza az együttműködést a hírszerzés és a légierő kiképzése területén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!