Megelégelve, hogy hazájukat teljesen tönkreteszi a kormányt is behálózó kábítószer-kereskedelem, Bissau-Guinea rapperei szókimondó dalszövegekkel üzentek hadat a korrupt kormánynak, a hadseregnek, a csempészeknek és a törvénytelenségnek. Mivel a kicsiny nyugat-afrikai országban a média fél az igazság kimondásától, a narkórapként új műfajt teremtők azt remélik, üzenetük eljut a kilátástalan jövő előtt álló bissau-guineai fiatalokhoz. A világ egyik legszegényebb országában a 2012-es puccs óta első ízben tartottak választást a minap: az 1,6 milliós lakosság fele volt szavazásra jogosult, a negyedük most először járulhatott az urnákhoz.
A változásra áhítozó fiatalok éltek is a lehetőséggel, a részvétel meghaladta a 80 százalékot. A parlamentivel egyszerre tartott elnökválasztás első fordulója azonban eredménytelen lett, hiszen a 13 induló közül egyik sem kapott abszolút többséget. A két állva maradt jelölt, José Mário Vaz volt pénzügyminiszter és Nuno Gomes Nabiam májusban újra összeméri az erejét. A két politikus viszonylag újnak számít a politikában, ami esélyt adhat arra, hogy a sokáig halogatott választással Bissau-Guinea demokratikusabb útra térjen, és az EU hozzáférhetővé tegye a befagyasztott 110 millió eurós segélyt.
A politikusok új nemzedékének érvényesülését az tette lehetővé, hogy a 2012-es puccsot végrehajtó Antonio Indjai hadseregparancsnok ellen Washington tavaly vádat emelt kábítószer-kereskedelemért, és azért, mert állítólag föld-levegő rakétákat akart eladni a kolumbiai FARC lázadó szervezetnek, hogy azokkal támadhassák a járőröző amerikai helikoptereket. Ezért Indjai bujkál, és nem is jelöltette magát. A két évvel ezelőtti katonai puccsal megakadályozta, hogy ellensége, az akkori elnökválasztás második fordulójában esélyes Carlos Gomes Júnior kormányfő hatalomra kerülhessen. A ma száműzetésben élő Gomes Júnior akkori második fordulós riválisa, a hadsereget támogató államfő, Kumba Yalá pedig – már a politikától visszavonulva – a mostani választás előtt néhány nappal szívrohamban meghalt.
Bárki nyeri is a májusi második fordulót – a sokak szerint Gomes Júnior bábjának tartott Vaz, netán a hadsereg emberének tekintett Nabian –, jelentős reformokat kellene végrehajtania, hogy a velejéig korrupt és szétesett államgépezetet működésbe hozza a Magyarországon útlevélbiznisze által hírhedtté lett országban. Továbbá befektetőket kellene hívni az ásványkincsek – bauxit, foszfát és tengerfenéki kőolaj – kiaknázására. A gazdaság egyetlen hivatalos bevételi forrása a kesudió, amely az exportjövedelmek 90 százalékát adja, és a lakosság 80 százalékának nyújt megélhetést. A mindössze 2 milliárd dolláros gazdaság tavaly után az idén is zsugorodik, a munkanélküliség általános, az energiahiány krónikus, csak a lakosság ötöde jut áramhoz, és a közalkalmazottak hónapok óta nem kapnak fizetést.
Az új elnök másik komoly kihívása lesz a hadsereg mérhetetlen politikai szerepének visszaszorítása. A Portugáliától 1976-ban fegyveres harccal függetlenné vált Bissau-Guineában egyetlen választott elnök sem töltötte ki az ötéves mandátumát. Volt viszont öt puccs, egy puccskísérlet, egy polgárháború, és egy elnökgyilkosság, amelyet a hadsereg követett el.
A drogüzletben nyilvánvalóan érdekelt Indjai azóta uralja az országot, hogy 2009-ben kegyetlenül megölték a tisztekkel rossz viszonyban lévő, a papel etnikai csoporthoz tartozó Joao Vieira elnököt – az országban és a hadseregben is a balanta törzs a meghatározó. Az USA már 2010-ben a hadsereget vádolta a kábítószerüzlet szervezésével, a légierő és a tengerészet parancsnokait pedig drogbáróknak nevezte. Az ENSZ kábítószer-ellenes hivatala a világ egyetlen narkóállamának titulálta Bissau-Guineát, mivel míg Afganisztánban vagy Kolumbiában egyes tartományok, területek állnak drogbárók uralma alatt, a nyugat-afrikai ország egészét a kokaincsempészet hatja át.
A fáma szerint 2005 egyik reggelén Biombo térségben falusiak arra ébredtek, hogy valamilyen fehér port hozott a víz a tengerparti mangrove fák közé. Egyesek azt hitték, hogy maniókaliszt vagy tejpor, mások azt, hogy japán élelmiszer-adalék, és volt, aki még kenyeret is próbált sütni belőle. Akadt, aki mosószernek hitte, és ki is takarította vele a házát. Az anyag azonban kokain volt, és valószínűleg egy meghibásodott hajóról vagy repülőről került a tengerbe.
A latin-amerikai kokainkartellek 2004 táján úgy érezték, hogy az észak-amerikai piac telítetté vált, és új útvonalat kerestek Európa felé. Bissau-Guinea a csempészek álma: Afrika nyugati csücskében helyezkedik el, 3-3 ezer kilométerre Brazília keleti és Spanyolország déli részétől, mely távolság közepes méretű magánrepülőkkel könnyedén megtehető. Az ellenőrizetlen határok és az erdőkben megbúvó repterek pedig megfelő infrastrukturális lehetőséget kínálnak. Az Atlanti-óceánba benyúló, közel 90 kisebb-nagyobb, jórészt lakatlan tagból álló – pálmaligetes partjai és halban gazdag vizei miatt akár turistaparadicsomnak is tökéletes – Bissagos-szigetek kiváló terep az átrakodásra, és az állam és a rendőrség szinte észrevétlen a térségben. A polgári kormányzás erélytelen, az országnak alig akad kiadatási megállapodása. Így fordulhatott elő az, hogy az USA-ban gyilkosságért elítélt George Wright az 1980-as években hosszú időn át az igazi nevén dolgozhatott kosárlabdaedzőként a nyugat-afrikai ország fővárosában, Bissauban.
A kokain légi úton vagy a szárazföldön – Szenegálon, Mauritánián és a Nyugat-Szaharán keresztül – jut el Marokkóba, onnan pedig Európába. A területet jórészt tuaregek és iszlamista csoportok ellenőrzik, ami nehezíti az ókori karavánutakat használó csempészbandák elleni nemzetközi fellépést. A haszon óriási: az afrikai országban egy kiló kokain 12 ezer euró, az európai nagykerár pedig 30 ezer. Washington becslése szerint évente legalább 40 tonna kokaint csempésznek a nyugat-afrikai országon keresztül. És miközben egy évtizede Biombo lakói még azt sem tudták, mi fán terem a kokain, manapság becslések szerint a fiataloknak legalább a harmada él a kábítószerrel, vagy főként annak olcsóbb, rosszabb minőségű származékaival.
KERESZTES IMRE