Elszigetelődő Oroszország: Az ostromlott vár

Cári magaslatokba emelkedik Vlagyimir Putyin orosz államfő: Moszkvában bemutatták azt az egykilós ezüstérmét, amelynek egyik oldalán az elnök arcmása, a másikon a márciusban Oroszországhoz csatolt, hivatalosan Ukrajnához tartozó Krím félsziget térképe látható. Az ötszáz példányban készült érme hivatalosan Az orosz földek egybegyűjtője nevet viseli, amivel korábban a történészek a XV. század közepén trónra lépett III. (Nagy) Iván cárt illették.

Putyin szemmel láthatóan élvezi, hogy a Krím elfoglalása – az oroszok többsége szerint visszaszerzése – után évek óta nem tapasztalt mértékben megnőtt a támogatottsága belföldön. A korábban lassú népszerűségvesztést mutató közvélemény-kutatások szerint most az államfő honfitársainak a kilenctizede elégedett a Kreml politikájával. Putyin gyakran nyilatkozik Ukrajnával kapcsolatban – legutóbb például súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy Kijev a hadsereget vetette be a kelet-ukrajnai városok középületeit megszállva tartó szakadár fegyveresek ellen –, és nem kímélte az internetet sem, amely szerinte CIA-projektként indult, s most is akként fejlődik.

AFP / Maxim Shipenkov

Az online világ ellenőrzésével is kacérkodó Putyin név szerint is megemlítette a Yandex orosz keresőportált, hangsúlyozva, aggasztónak tartja, hogy adó- és egyéb megfontolások miatt a cég Hollandiában van bejegyezve, és a szervereit sem Oroszországban tartja. A Yandex tőzsdei árfolyama ezek után újra zuhanásnak indult; a korábbi visszaesés akkor következett be, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, hogy az orosz internetes szolgáltatóknak Oroszország területén kell tartaniuk szervereiket, és fél évig meg kell őrizniük a felhasználókkal kapcsolatos valamennyi adatot.

Míg a Yandex egyelőre nincs a Kremlhez közeli üzletemberek kezében, a libertariánus eszméket valló Pavel Gyurov által alapított Vkontaktye (VK), a legnagyobb orosz nyelvű közösségi oldal végleg elesett. Miután a cég többségi tulajdona a Putyin szövetségeseként számon tartott Aliser Uszmanov birodalmához került, a múlt héten leváltották a vezérigazgatói posztról az alapítót. Gyurov – aki a sajtóból értesült a menesztéséről – elmondta: az orosz titkosszolgálat az után kényszerítette megválni a cégtől, hogy az Ukrajnában is népszerű VK nem volt hajlandó átadni az orosz hatóságoknak a Viktor Janukovics államfő elűzéséhez vezető tüntetéssorozatban aktív szerepet játszott kijeviek adatait.

Míg Putyin szárnyal, az ellenvéleményen lévőket meghurcolják. A Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) nevű moszkvai külügyi egyetem egyik professzorát azért bocsátották el, mert egy újságcikkében Ausztria 1938-as náci megszállásához hasonlította a Krím elfoglalását. Egy Orlov megyei némettanárt pedig azért közösítettek ki az ismerősei, mert a VK-ra feltöltött versében kikelt a Kreml propagandáját gondolkodás nélkül elfogadók ellen. „Ezekben a zavaros időkben, amikor a külső ellenségek a fogukat fenik Oroszországra, akadnak olyanok, akik belülről ássák alá hazájukat” – olvasta magáról Alekszandr Bivsev, akit több helyi üzletben még kiszolgálni sem voltak hajlandók.

A nagyorosz érzések olyan erősekké váltak, hogy Putyin ellenzékének legismertebb képviselői is támogatják az államfőt. „A Krím törvénytelen döntés alapján került Kijev fennhatósága alá. A pokolba is, egyáltalán miért kell Ukrajnának a félsziget?” – írta egyik bejegyezésében Alekszej Navalnij, akinek a napokban hosszabbították meg fél évvel házi őrizetét, amelyet – általa tagadott – sikkasztás vádjával róttak ki rá. „Majdnem olyan, mintha visszatértünk volna a szovjet időszakba, amikor tilos volt bírálni a hivatalos politikát. Néhány évvel ezelőtt az emberek még tiszteletben tartották a másik véleményét, most viszont barátságok mennek tönkre. Megkezdődött a boszorkányüldözés, s az ország megindult a polgári hidegháború felé” – jelentette ki az ellenzéki Polgári Platform élén álló Irina Prohorova, Mihail Prohorov milliárdos üzletember testvére.

Gyakorlatozó orosz katonák az ukrán határnál

AFP / Andrey Kronberg

Miközben a Kreml sikeresen terjesztette el az országban az „ostromlott vár” szindrómát, fokozatosan készíti fel az év eleje óta recesszióban lévő gazdaságot az újabb nemzetközi szankciók kivédésére. „Csökkentenünk kell az importtól függésünket” – mondta Dmitrij Medvegyev kormányfő, hozzátéve: alkalom nyílik arra, hogy a hazai termékek vegyék át a fő szerepet az országban. Az orosz bankok iránti igény máris megugrott, helyi források szerint a cégek velük próbálják refinanszíroztatni a külföldi pénzintézetektől felvett hiteleiket. Ugyanakkor kétséges, hogy az orosz bankszektor képes lenne komoly alternatívát nyújtani: Oroszország külföldi adóssága az év elején 624 milliárd dollár volt, és ebből 550 milliárd – húsz százalékkal több, mint két évvel korábban – jutott a vállalatokra és bankokra. Moszkva állítólag már megkezdte a felkészülést – az amerikai Visa és Mastercard hitelkártyacégeket kiváltó – saját elektronikus fizetési rendszer létrehozására, s napirendre került a saját hitelminősítő intézet ügye is. Az utóbbi különösen az után válhat aktuálissá, hogy az amerikai Standard & Poor's hitelminősítő az ukrajnai válság kiváltotta tőkemenekülés miatt BBB– kategóriájúra rontotta az orosz hitelek besorolását. Így az állampapírokat már csak egyetlen fokozat választja el a bóvli szinttől.

Szergej Glazjev, Putyin egyik gazdasági tanácsadója azt javasolta, hogy Oroszország vonja ki valamennyi pénzeszközét a NATO-tagállamokból, s helyezze át azokat a semleges országokba. Szorgalmazta, hogy szabaduljanak meg a NATO-tagok állampapírjaitól, és felvetette, hogy korlátozni kellene a kereskedelmi bankok határidős devizaügyleteit. Glazjev szerint kívánatos lenne, hogy Oroszország ne dollárban, hanem nemzeti valutában számoljon el kereskedelmi partnereivel. A kormány egyelőre nem reagált a befolyásos tanácsadó ötleteire, Alekszej Kudrin egykori pénzügyminiszter viszont azt mondta, hogy a külföldi szankcióknál már csak a Glazjev-féle orvosság okozna nagyobb károkat Oroszországnak. Az Európától távolodás után az új irány Kína: Szergej Lavrov külügyminiszter a múlt héten közölte, az orosz–kínai kapcsolatok gyors mélyülése a világpolitika meghatározó tényezőjévé válik. Ennek energetikai következményei is lesznek, Moszkvában fel akarják gyorsítani annak a 30 milliárd dollárba kerülő olajvezetéknek az építését, amely Kínát és Indiát szolgálná ki.

A jelentős vagyont külföldre menekítő oroszok sem tétlenkednek. A The Financial Times című londoni üzleti napilap szerint a brit piacon korábban is erőteljesen jelen lévő orosz befektetők új lendülettel keresik az eladó ingatlanokat. A vásárlók leginkább különféle offshore cégeken keresztül igyekeznek megszerezni a kiszemelt lakást vagy házat, mert abban bíznak, így nehezebb lesz rájuk akadni, ha az EU vagy az USA komolyabb szankciókat vezetne be Moszkva ellen.