A szíriai kormány harci gépei a Damaszkusztól 400 kilométerre északkeletre lévő Rakka városában az Iszlám Állam (IS) kiképzőtáborát, pékségét és bíróságát támadták a minap. A célpontok is mutatják, hogy Szíria és Irak jelentős területeinek idei elfoglalása után a szélsőséges szunnita szervezet központosított államot épít, saját maga vezette bankokkal, iskolákkal, mecsetekkel, iszlamista bíróságokkal, sütödékkel – és persze a hadigépezethez szükséges katonai bázisokkal. Aligha csoda, ha Barack Obama amerikai elnök – helyi erőkre, a NATO-szövetségesekre és az Arab Liga tagjaira is számítva – valamiféle stratégiát hirdet az immár a Nyugat által is globális veszélyforrásnak tartott IS ellen.
Kurd harcosok lövik a szélsőséges iszlámisták hadállásait
AFP
De hogyan sikerült pár év alatt szinte a semmiből olyan erővé kovácsolódnia a dzsihádista mozgalomnak, hogy egy Nagy-Britannia nagyságú területen durván 8 millió embert igazgasson, önellátó gazdaságot építsen ki, és akár kétmilliárd dollárnyi készpénzállományt halmozzon fel? Az IS önállósodását jelentős mértékben segítették az Öböl térségéből, illetve a szélesebb muszlim világból a szír felkelés 2011-es kezdete óta érkező adományok. Persze elsősorban Szaúd-Arábia, Katar és Törökország érezte úgy, hogy a síita Irán szövetségesének számító Basar Asszad szír elnök hamarosan meg fog bukni, és ezért helyzetbe kell hozni a Damaszkusz ellen leghatékonyabban harcoló iszlamista erőket.
Kuvait viszonylag gyenge pénzügyi rendszerén keresztül öbölbeli egyének és nyilvánvalóan állami szervek is öntötték a pénzt elsősorban törökországi számlákra, ahonnan azt zsákokban vitték tovább a szíriai iszlamista brigádoknak. Dollárszázmilliók kerülhettek az olyan kevésbé ismert szervezetekhez, mint a Muszlim Testvériséghez közel álló és az aleppói harcokban részt vett Liva al-Tavhid, a főként politikai foglyok által alapított Ahrar al-Sám vagy a Damaszkusz melletti Dzsais al-Iszlám. Ezek nem ápoltak szoros kapcsolatokat az al-Káida helyi szervével, az al-Nuszra Fronttal, sem a 2013-ban üstökösszerűen felbukkant Iraki és Levantei Iszlám Állammal (ISIS), az IS elődjével.
De a Szíriába áramló pénzekből mégis bőven jutott az ISIS-nek is, amely módszeresen maga alá gyűrte az említett iszlamista szervezeteket, és azok harcosai, fegyverei és bankói az igen nagyra törő ISIS erejét növelték. Mire kiderült, hogy az al-Káidánál is kegyvesztetté vált ISIS, majd a belőle lett IS révén szörny született, már késő volt. A szervezet Szíria keleti felének meghódításával városokat, katonai bázisokat, gazdasági erőforrásokat szerzett, jórészt annak is köszönhetően, hogy Asszad erői hatalmi megfontolásokból kesztyűs kézzel bántak az iszlamistákkal.
Mielőtt a mozgalom az idén júniusban elfoglalta az észak-iraki Moszult, készpénz- és egyéb vagyonát közel 900 millió dollárra taksálták. Aztán Moszulban – a világ egyik legnagyobb rablása során – egyetlen bank kifosztásával további 400 millió dollárt kaszált. Miközben a külföldi adományok aránya egyre csekélyebb lett, az IS jól bevált séma szerint az általa kikiáltott kalifátus területén elkezdte kiépíteni a saját államát és jövedelmező gazdaságát.
Ha egy várost elfoglal, gyorsan ellenőrzése alá vonja a térség víz-, szénhidrogén- és gabonatárolóit. Az elosztást központosítja, az árakat gyakran a korábbiak alá szorítja, generátorokkal viszonylag stabil áramellátást teremt. A lakosságot kegyetlenséggel megfélemlíti és pénzzel megvásárolja. A palesztin Hamász mintájára igyekszik jótékonykodó ellátást is nyújtani, miközben próbál adórendszert is bevezetni. Az utakon áthaladási díjakat szab ki, az üzletemberektől és a nem muszlim közösségektől védelmi pénzt szed, a parasztokat a föld nagysága alapján megsarcolja. A hagyományos hadigazdálkodásra emlékeztető intézkedésekkel az IS gyakorlatilag az alárendeltjévé tette a helyi lakosságot.
Az egyik legnagyobb pénzforrás a kőolajszektor. Szíria olajvagyonának 60 százaléka az IS ellenőrizte területen található, és a szervezet Irakban is hét termelőegységet birtokol. Az olajkereskedelemből a különféle becslések szerint napi 1–2 millió dollár bevételhez jut. A kitermelt olajat tartályautókon főként az iraki kurd területekről érkező közvetítőkön keresztül Törökországba, Iránba, Jordániába vagy az észak-iraki kurd autonómiába csempészik, és az sem kizárt, hogy a vevő éppenséggel a damaszkuszi kormány. Az IS emberei a nehézolajat hordónként (1 hordó = 159 liter) 26–35 dollárért, a jobb minőségű könnyűolajat 60 dollárért adják tovább, és naponta 30–70 ezer hordóval üzletelnek; az illegális kereskedelem központja a kurd autonómia határától délre lévő Tuz Kurmatu.
Az IS régészeti leletekkel, ókori kincsekkel is kufárkodik, mivel területén igen sok az ókori – például asszír, mezopotámiai – lelőhely. A The Guardian londoni napilapnak nyilatkozó hírszerzési források szerint például a szervezet a Damaszkusztól nyugatra lévő Kalamún hegység lelőhelyein talált nyolcezer éves műkincsek eladásából nemrég 36 millió dollárt zsebelt be.
Jelentős bevételi forrás a túszokért kapott váltságdíj is. Miközben Washington és London erősködik, hogy erélyesen ellenáll annak a kísértésnek, hogy pénzt fizessen az amerikai, illetve a brit foglyok elengedéséért, egyes európai országok kötélnek álltak. Bár az érintett államok cáfolják, hogy váltságdíjat fizettek volna, Franciaország egyes sajtóértesülések szerint 13,2 millió dollárt fizetett az IS-nek négy állampolgáráért.
A The New York Times amerikai napilap úgy számolja, hogy az al-Káidával kapcsolatban álló iszlamista csoportok 2008 óta 125 millió dollárt szedtek be az elengedett túszokért, és egy újságíró által Maliban talált dokumentum szerint egy túsz „átlagos értéke” egy évtized alatt 200 ezer dollárról 10 millióra nőtt. A GlobalPost amerikai médiaszervezet nemrég közölte, hogy a nemrég az IS egyik brit származású tagja által lefejezett James Foley amerikai újságíró életéért a dzsihádisták 132 millió dollárt követeltek, aminek összegyűjtését a szülők szerint a washingtoni kormány megtiltotta, bűnvádi eljárással fenyegetve őket. A Fehér Ház viszont azt állítja, csak arra figyelmeztette a családot, hogy terroristáknak váltságdíjat fizetni az USA-ban törvényellenes. Egyes hírek szerint az IS fogságában még legalább húsz újságíró sínylődik, és a szervezet néhány osztaga kifejezetten nyugatiak foglyul ejtésére szakosodott.
A pénzbőség alapján egyes szakértők szerint az IS a világ eddigi leggazdagabb terrorszervezetévé vált, amely kvázi államot hozott létre. Éppen ezért az USA-nak és szövetségeseinek kétszer is meg kell gondolniuk, milyen szankciókat léptetnek életbe, és milyen akciókra szánják el magukat. A készpénzen alapuló feketegazdaságon nehéz fogást találni, és a dzsihádista szervezetet nem egyszerű elszigetelni az általa uralt civil lakosságtól.
KERESZTES IMRE
