Hármas ugrás

Az egymást követő harmadik győzelmét aratta Bojko Boriszov pártja, ám a jobboldali politikus ezúttal sem örülhet felhőtlenül a rendszerváltás óta példátlan bravúrnak. 2009–2013 között egyszer már kormányzott Polgárok Bulgária Európai Fejlődésért (GERB) nevű pártjával, ám hiába kapták a legtöbb szavazatot a vasárnapra előrehozott parlamenti választásokon, ez még nem garancia arra, hogy hatalomra is kerülnek. A szocialista és a török kisebbségi párt alkotta koalíció augusztusi bukásával másfél éven belül másodszor szólították az urnákhoz a bolgár választókat, akik nem adtak többséget az 55 éves, egykori karatebajnok, 2005–2009-ben szófiai polgármester pártjának. Ezek után két lehetőség kínálkozik az ezúttal visszafogottan kampányoló, a látványos tömegrendezvények helyett inkább a televíziós hirdetésekben megjelent Boriszov számára: kisebbségi kormányt alakít, és minden egyes parlamenti szavazást megelőzően alkut köt a törvényhozásba bejutott további hét párt némelyikével, vagy megpróbál közülük koalíciós partnereket keresni.

Kellő tapasztalata van Boriszovnak a kisebbségi kabinet működtetésében, hiszen 2009-ben egyszer már megpróbálkozott vele. Többnyire pártonkívüli szakértőkből álló kormánya sikerrel vette a parlamenti szavazásokon az akadályokat. Bukásához végül a ciklus lejárta előtt néhány hónappal, 2013 februárjában az vezetett, hogy a magas áramdíjak miatti általános társadalmi elégedetlenség, a sorozatos tömegdemonstrációk láttán lemondott posztjáról. A hatalmat a három hónappal később megtartott választáson nem sikerült visszaszereznie: bár ismételten a pártja nyert, többség híján a törvényhozásba bekerült három másik tömörülés – a szocialisták, a török kisebbség pártja és a szélsőjobboldali Ataka – egyike sem volt hajlandó vele az együttműködésre.

A mostani parlament nagyobb választékot kínál a győztes Boriszovnak a partnerválasztásban azzal, hogy további hét politikai erő kapott helyet a törvényhozásban, és közülük négy is újonc. A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad alatt soha ennyi párt nem jutott be a parlamentbe, ami alaposan megnehezíti stabil kormány megalakítását. Pedig leginkább erre lenne szükség, hiszen 2013 márciusa óta a mostani lesz az ötödik kormány. Nem véletlen, hogy a bolgárok kiábrándultak a politikából, amit azzal is jeleztek, hogy a mostani parlamenti választáson a 6,9 millió szavazásra jogosultnak csak a 48 százaléka vett részt, ami a legalacsonyabb arány a rendszerváltás óta. A választóknak a politikai elitből is elegük lett, ezért is kerülhetett be a törvényhozásba négy, idén alapított, az európai parlamenti választásokon bemutatkozott, s ott egy-egy mandátumot szerzett párt.

Közülük az autokrata személyiségnek tartott Boriszov leginkább az öt jobbközép, centrista rendszerváltó erőt egyesítő, Európa-párti, „korrupcióellenes” Reformblokkal kötendő koalícióban bízhatna a programjuk közötti hasonlóságok okán. Csakhogy a tavaly decemberben alakult csoport nem kíván részt venni Boriszov vezette koalícióban. Nem zárkózik el ugyanakkor attól, hogy a számára elfogadható kérdésekben kívülről támogatást nyújtson, ami azonban a nem hivatalos eredmény szerint még nem adna többséget a GERB-nek.

Az euroatlanti irány mellett a két párt közös platformot képvisel a Moszkvától való függőség lazítása és az Ukrajna megkerülésével az orosz gázt az országon áthaladó Déli Áramlat vezetéken Nyugatra eljuttató terv kérdésében is. Brüsszel kérésére júniusban az átmeneti kormány felfüggesztette a főként az orosz Gazprom által finanszírozott építkezést, arra hivatkozva, hogy a konstrukció bizonyos elemei sértik a harmadik energiachartát. A GERB és a Reformblokk is a Brüsszellel való megegyezéshez köti a beruházás újraindítását, ami azért is igen érzékeny kérdés, mert Szófia gázellátását szinte teljes egészében az EU-jóváhagyás nélküli folytatást erőltető Oroszország garantálja.

Nem vetné meg Boriszov a szélsőjobboldali, nacionalista Hazafias Front támogatását sem, melynek programjában a nyugdíjasok, időskorúak felkarolása mellett az is szerepelt, hogy az etnikai alapon szerveződő pártokat tiltsák be, és korlátozzák a romáknak fizetett szociális juttatásokat. Boriszov várhatóan számíthat a népszerű televíziós műsorvezető, Nikolaj Barekov populista, centrista Cenzúra Nélküli Bulgária elnevezésű pártjára. A kampányában nyolc év alatt egymillió munkahelyet, a tanároknak fizetésemelést, a nyugdíjasoknak ingyenes gyógyszerellátást, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak 20 százalékos növelését ígérő, lényegében egyszemélyes párt szívesen csatlakozna a GERB-kormányhoz.

A szocialisták alaposan leszerepeltek, még feleannyi szavazatot sem kaptak, mint a GERB, a kommunista utódpárt mégis a második legnagyobb parlamenti erő maradt. A kampányában, ahogy legutóbb, most is a szociális juttatások növelését, az egykulcsos személyi jövedelemadóval szemben a gazdagok nagyobb tehervállalását jelentő progresszív adózás bevezetését és Moszkvával további szoros együttműködést ígért. Szavazatokat vett el azonban a szocialistáktól a négy éve az exállamfő és volt pártelnök Georgi Parvanov vezetésével kiugrott szocialistákból létrehozott Bolgár Megújulás Alternatívája nevű párt, amely épphogy átlépte 4 százalékos bejutási küszöböt. A török kisebbség liberális pártja (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) viszont történetének legjobb eredményét hozta, majdnem beérte eddigi szocialista koalíciós partnerét. Neki volt köszönhető viszont az előrehozott választás, mert a parlament előtt állandósult tüntetések szorongatásában, valamint a Déli Áramlat körüli vita miatt szakított a szocialistákkal.

Stabil kormány ahhoz kell, hogy meghozzák a sürgős intézkedéseket a gazdaság rendbetételére. A gázellátás bizonytalansága mellett rendezni kellene a még júliusban csődbe ment negyedik legnagyobb pénzintézet, a Szövetkezeti Kereskedelmi Bank (KTB) helyzetét, melynek 300 ezer betétese máig nem jutott a pénzéhez. Csakhogy a mintegy 2 milliárd leva (320 milliárd forint) mozgósítását kívánó állami közreműködés nyomán az idei költségvetési hiány a GDP 1,8 százalékáról 4 százalékra dagadna. Csekély vigasz, hogy az államadósság az EU-tagállamok között az egyik legalacsonyabb, a GDP 22,8 százaléka. Bár Bulgária az idén 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a tavalyi 0,9 százalék után, a kedvezőtlen politikai és gazdasági kilátások miatt az amerikai Standard & Poor's hitelminősítő rontott az ország adósságbesorolásán, ami így épphogy a bóvli kategória fölött áll.

TÁLAS ANDREA