Furcsa tűzszünet - Ukrajna választás előtt

„Már csak nevetek, ha a tűzszünet szót hallom. Amint Petro Porosenko ukrán elnök bejelent egy fegyvernyugvási egyezményt, néhány óra múlva aknatűz zúdul a nyakunkba” – mondta a HVG-nek Csornij kapitány, a kelet-ukrajnai szakadár erők ostroma alatt álló donyecki repülőtér közelében az utolsó, még ukrán kézen lévő faluban szolgáló belügyi erők egyik parancsnoka. Miközben beszélt, a szakadárok és az ukránok oldalán is folyamatosan dörögtek az aknavetők és a nagy kaliberű ágyúk, a mesterlövészek pedig az óvatlanul sétálgató egyenruhásokra vadásztak.

A kelet-ukrajnai iparvárostól keletre fekvő Piszkiből, ahogy a közelben lévő többi településről is, már szinte valamennyi polgári lakos elmenekült. A szétlőtt házakkal, kiégett harckocsikkal és ronccsá vált személyautókkal szegélyezett főút mentén a lövészárkokból pedig az ukrán erők azt figyelik, hogy a pár száz méterre lévő ellenséges állásokból mikor merészkedik közelebb egy-egy páncélos. A kézifegyverek is gyakran szólnak, az erdős határszakaszon átránduló szakadárok előszeretettel nyitnak tüzet a Piszkibe tartó, általában utánpótlást szállító járművekre.

Szavazólapot vizsgálnak Kijevben

AFP

 Aki nem menekült el, állandó életveszélyben van, a Piszkiben maradt utolsó helyi házaspár férfi tagját, egy 85 éves nyugdíjast a hét elején találta mellbe egy repesz. „Lehet, hogy a túloldalon kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetői valóban hajlandók lennének betartani a tűzszünetet, de már több olyan csoportosulás van, amelyikre az ottani központi hatalomnak semmiféle befolyása sincs. Néha azt halljuk, hogy az ellenség egységei egymással is tűzpárbajt vívnak” – mesélte a Herszon városából érkezett Csornij, aki azért nem adta meg valódi nevét, mert félti a családját a szakadárok esetleges bosszújától.

Nincs jele a hivatalosan szeptember közepe óta érvényben lévő tűzszünetnek a Donyecktől északkeletre lévő debalcevei kiszögellésben sem. A szakadárok három oldalról tüzelnek a kormányerőkre, akik elmondásuk szerint csak akkor lőnek vissza, ha az ellenség túl heves tüzérségi támadást indít. Mindenesetre jól beásták magukat: a katonai sátrakat lakóházalapnyi gödrökbe állították fel, s több óvóhelyet is kialakítottak.

A belügyi fegyveresek, a katonák, illetve a tömegesen érkező önkéntes harcosok kivétel nélkül hangsúlyozzák: ha parancsot kapnának a támadásra, néhány nap alatt bevennék Donyecket, persze amennyiben Moszkva nem segítené meg a szakadárokat fegyverrel és emberekkel. De nem csupán a parancs nem érkezik. „Amit rajtam lát, a gépfegyver kivételével mindent magam vettem, vagy az önkéntes segítőktől kaptam. Így jutottam hozzá a lézeres célzóberendezéshez, így van téli ruhám és bakancsom” – mondta Ilja, az egyik katona. Megmutatta az alvóhelyét is: egy felüljáró töltésébe ásott, felülről a betonnúttal védett, embernyi lyukat. „Még jó, hogy a szakadárok, akiktől visszafoglaltuk az utat, siettükben itt hagyták a hálózsákjaikat” – tette hozzá. Az élelem jó részét is a segítők, vagy a helyi lakosok hozzák, a katonai parancsnokság a jelek szerint sokszor elfeledkezik a fronton szolgálókról.

Az önkéntesek a harcokba is beszállnak, részt vesznek a diverzáns csoportok felkutatásában és megsemmisítésében. „A napokban megtaláltuk az egyik olyan helyet, ahonnan az átszivárgó diverzánsok lőtték a hadsereg állásait. Megadtuk a tüzérségnek a mélyen a mi oldalunkon lévő rejtek koordinátáit, s amikor a szakadárok megint lőni kezdtek, a mieink néhány gránáttal azonnal darabokra szedték őket” – mesélte a Bivaly néven bemutatkozó, kárpátaljai magyar nemzetiségű önkéntes.

Már csak a március vége óta, változó intenzitással dúló harcok is kétségessé teszik, lehet-e valódi parlamenti választást tartani Ukrajnában. A Donyeckben és a szomszédos keleti megyében kikiáltott Luhanszki Népköztársaságban élő több millió ember, még ha akarna, sem szavazhatna. A szakadárok közölték, őket nem érdekli az ukrajnai parlamenti választás, helyette maguk rendeznek helyi szavazást, és a harcok sújtotta térségben amúgy sem adottak a kampány vagy a nyugodt voksolás feltételei.

Donyecki életkép

AFP / Dominique Faget

A választás megtartását az is megnehezíti, hogy miközben a véres februári kijevi forradalom győzelme után Oroszországba szökött korábbi államfő, Viktor Janukovics nevével fémjelzett korrupt rezsim tömegbázisa, a Régiók Pártja (PR) eltűnt a politika színpadáról, nem szerepel túl sikeresen a hatalmat átvett EU-párti koalíció, illetve a májusban megválasztott új államfő, Petro Porosenko sem. Bár a magyarországi édesipari érdekeltséggel is rendelkező, „csokoládékirályként” is emlegetett politikus azt ígérte, hogy a keleti területek néhány hét alatt felszabadulnak, a rendteremtésből állóháború lett – egyre többen beszélnek arról, hogy Európa közepén jön majd létre a kerítésekkel körbevett Gáza–2 –, és romlott a gazdaság állapota is.

A hrivnya árfolyama folyamatosan süllyed, az infláció elértéktelenítette az egyébként sem nagyvonalú jövedelmeket, s Kijevnek külföldi segítség nélkül esélye sincs arra, hogy kifizesse az Oroszországból importált földgáz árát. A milánói Ázsia–Európa Találkozó alkalmából Porosenko és Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyan megállapodott, hogy március 31-éig ezer köbméterenként 385 dollárért szállít Oroszország földgázt Ukrajnának, ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy még az aláírt szerződéseket sem sikerült mindig betartani.

A bizonytalanságok ellenére az a legvalószínűbb, hogy a jelenleg koalíciót alkotó, ám a szavazáson külön-külön induló kormánypártok elsöprő győzelmet aratnak – már csak azért is, mert a PR-t leginkább a mostani voksolást bojkottáló Donyeck és Luhanszk megyében támogatták –, ám ez nem jelenti azt, hogy a szavazás után nem indulnak komoly alkudozások. A HVG értesülései szerint a jelenlegi kormányfőnek, Arszenij Jacenjuknak alig van esélye a poszt megtartására, s várhatóan az államfőhöz közelebb álló politikus lesz a miniszterelnök.

NÉMETH ANDRÁS / PISZKI, KIJEV